2024 első félévében tovább folytatódott a visszaesés a lakásépítésben, összesen 6027 új építésű lakást adtak át, ami 18 százalékos visszaesést jelent az egy évvel korábbi időszakhoz képest. A hír nem meglepő, hiszen már tavaly is az építőipar drasztikus lassulásáról lehetett hallani, melynek értelemszerűen a hatását 2024-ben, rosszabb esetben még 2025-ben is látjuk majd.
Mondhatnánk, nincsenek csodák. A 2022 végén egekbe ugró kamatszint a hitelezés lábát azonnal kirúgta, márpedig az új otthonok vásárlásához sokan vesznek fel hitelt is. Míg 2017 és 2021 között évi több mint 100 ezer lakáshitelt folyósítottak, addig 2023-ban már csak 55 ezret. Az sem tett jót az ingatlanpiacnak, hogy azok, akik befektetési céllal vásároltak volna ingatlant, más, kecsegtető, likvidebb befektetések közül tudtak választani az elmúlt években. Elég akár a bőven 15 százalék feletti kamatot kínáló inflációkövető állampapírokra gondolni, de a befektetési alapok is 15-25 százalékos hozammal csábították a befektetőket.
Az elszabaduló infláció szintén nem segítette az új lakások értékesítését. Egyrészt a növekvő alapanyagárak drágították azok építését, másrészt az infláció a lakosság megtakarításába is beleharapott, így sokaknak a megtakarításukhoz is hozzá kellett nyúlniuk, hogy fenntartsák életszínvonalukat.
Ezeket figyelembe véve nem meglepő, hogy csökkent az épülő új lakások száma. Ahogy az a lenti ábrán is látszik, a kétezres évek elején a lakásállomány 4 millió darabra volt tehető, és évente kb. 45-50 ezer új lakás épült. Ezek alapján a lakáspiac megújulásához hozzávetőleg 90 év kellett.
A teljes cikk a Concordeblog.hu oldalon olvasható.
Forrás: Helló Sajtó!
Címlapfotó: Needpix.com
