A gazdasági versenyképesség sokszor emlegetett eleme az exportképesség.
Ha egy cég termékei jó áron eladhatók külföldön (pl. a hazai gyógyszergyártók termékei), akkor ez javítja a vállalkozás működését (a kis hazai piac hullámzásait elkerülhetik), de hazánk gazdasági stabilitásához is hozzájárul. Ne feledjük, hogy az export adja a GDP közel 80%-át, illetve a nettó export teszi ki a GDP 7%-át! Emiatt az exportálók száma, az export értéke a teljes kibocsátáshoz képest, s természetesen a teljes export volumene jó indikátora a vállalati hatékonyságnak és annak, hogy mennyire innovatívak a hazai vállalkozások.
Mindezt a korábbi kormányok is felismerték! Már a Kádár korszakban kiemelten támogatták a kemény valutát „termelő” cégeket, s az export ösztönzése folyamatosan a gazdaságpolitika fókuszában maradt. Ennek egyik fontos lépése volt az Eximbank megalapítása 1994-ben. A folyamatos támogatás ellenére (amit 2007 után az EU források is segítettek) a hazai KKV-k export képessége alig javult, amit jól mutat, hogy bár a Baross Gábor újraiparosítási program keretében[1] 1200 milliárd Ft támogatott hitelt vettek fel a hazai vállalkozások, a Demján program keretében (1410 milliárd Ft keretösszeggel) ismét előkerült a kérdés. Habár nemzetgazdasági értelemben a Baross Gábor program nem érte el a kitűzött célt, mégis a Demján program szinte ugyanazokkal a célokkal indul, s ezekkel kíván „repülőrajtot” adni a magyar gazdaságnak.
A Magyarországon működő, érdemi tevékenységet folytató 250 ezer cégből 11 600 külföldi tulajdonú. A cégek 9%-ának volt kivitele, a többi vállalkozás nem lépte át az exportképesség küszöbét. Ezen belül a magyar többségi tulajdonú cégek 80%-ot tesznek ki. Ugyanakkor az export árbevételen belül az arány éppen fordított. Emellett a hazai cégek mindössze 8%-ának volt exportja, míg a külföldiek esetében a megfelelő arány 37%.
A magyar feldolgozóipari cégek közel 19%-a, míg a többi szektor hazai cégeinek 5-6%-a exportál (kivéve az építőipart, ahol 3% az arány). Az építőipar gyenge teljesítménye annak is köszönhető, hogy az elmúlt években az állami beruházások elszívták a kapacitásokat.
A teljes elemzés a GKI Gazdaságkutató Zrt. oldalán olvasható.
Címlapfotó: RosZie from Pixabay
