Gazdasági hírek a partnerországokból

Konjunktúra

  • 2010-ben minden előzetes várakozást meghaladó mértékben növekedett a német gazdaság teljesítménye. A Szövetségi Statisztikai Hivatal számítása szerint a 2009. évi 4,7%-os visszaesést követően 2010-ben a német újraegyesülés óta minden korábbit meghaladó ütemben, 3,6%-kal haladta meg az előző évit, s ezzel a német gazdaság újra átvette az európai fejlődés lokomotívjának szerepét. A szövetségi kormány 2010-ben elsősorban a gazdasági növekedést elősegítő törvénnyel próbálta segíteni a gazdasági növekedést, ami 2010-ben 24 Mrd euró nagyságrendben tehermentesítette az adófizetőket. A gazdasági növekedés serkentése emellett következetesen síkraszállt az állami költségvetés konszolidálásáért, amelynek alkotóelemei: az állami fogyasztás behatárolása, a szubvenciók csökkentése, a teljesítményösztönzők növelése és az oktatási és kutatási kiadásokhoz, mint prioritáshoz való kötelezettségvállalás szinten tartása. Megjelent az adórendszer már rövidtávú egyszerűsítésének igénye, az alacsonyabb és a közepes jövedelműek lehetőség szerint még ebben a törvénykezési időszakban történő tehermentesítésének lehetősége és igénye. 2011-re a Szövetségi Kormány 2,4%-os gazdasági növekedést prognosztizál.
  • Az év elején a brit ipari termelési adatok ugyan 10 hónapos rekord-növekedést mutattak, azonban a beszerzési menedzser-index (PMI) értéke márciusban 57,1 pontra esett az előző havi 61 pontról, annak ellenére, hogy a költségvetési kiadások visszafogására irányuló intézkedések hatásai elviekben még nem fejthették ki közvetlen hatásukat.  A brit kereskedelmi mérleg deficitje a januári adatok ismeretében a várnál jobban szűkült: az ONS (Statisztikai Hivatal) adatai szerint a gazdasági elemzők által prognosztizált 8,5 Mrd font helyett csupán 7,1 Mrd font hiányt tett ki. Eközben a pénzügyi szolgáltató szektorból a vártnál jobb eredmények látnak napvilágot: az ország 3 legnagyobb bankja (HSBC Holdings Plc, Barclays Plc és a Standard Chartered Plc) az elmúlt évben együttesen csaknem 14 Mrd font profitról számoltak be, az azt megelőző, 2009. évi 8,3 Mrd font profittal szemben. A CBI (Brit Gyáriparosok Szövetsége) jelentése szerint a pénzügyi szektor aktivitása immár 3. negyedéve folyamatosan növekszik, és a következő 3 hónapban a növekvő tendencia folytatódik majd.
  • A francia KSH által közölt legfrissebb adatok szerint a francia költségvetés 2010. évi hiánya 136,5 Mrd euró volt, ami a GDP 7%-ának felel meg. (A kormány a 2010-re vonatkozó költségvetésben 7,7%-os hiányt tervezett be.) A jelentősnek mondható javulás az év közepén bevezetett takarékossági intézkedések hatékonyságát bizonyítja. 2011-végére a kormány a GDP 6%-ára akarja leszorítani a hiányt. A belső államadósság 2010 végén elérte a GDP 81,7%-át. A folyó fizetési mérleg 2010-ben 40 Mrd eurós hiánnyal zárt, a 2009. évi 36,8 Mrd eurós negatív szaldó után. A francia Gazdasági Minisztérium a 2012-re prognosztizált 2,5%-os gazdasági növekedést 2%-ra mérsékelte legfrissebb előrejelzésében. 2011-ben – éves átlagban – a fogyasztói árak 1,9%-os mértékű emelkedését prognosztizálják a francia konjunktúrakutató intézetek.
  • 2010-ben Olaszországban 1,1%-os gazdasági növekedést mértek. 2011 során az előrejelzések ugyanilyen méretű erősödést jeleznek. A deficit 4,6%-on stabilizálódott, ami 2011-ben a kormányzati szándékok szerint tovább csökken 3,7%-ra. A munkanélküliségi ráta 8,7%-on állt meg az elmúlt év folyamán, ami várhatólag 2012-ben kis mértékben, 8,5%-ra csökkenhet. A kiugróan magas olasz államadósságból nem sikerült lefaragni (118%-ot ért el), ennek csökkentésére valószínűleg 2012-ben sem lesz mód.
  • A WIFO Gazdaságkutató Intézet március végén közzétett előrejelzése szerint tovább tart az osztrák gazdaság fellendülése. A világgazdaság erőteljes növekedésének köszönhetően a kivitel értéke gyorsan növekedik majd, ami ebben az évben már a beruházásokra is átterjed. A növekedés első féléves kilátásai jók, azután az expanzió üteme – a világgazdasági hatások következtében – kissé alábbhagy. Komolyabb kockázati tényezőt a nyersanyag és energiaárak jelentenek. Az osztrák gazdaság 2011-ben 2,5%-kal, 2012-ben várhatóan 2,0%-kal növekszik, aminek fő hajtóerejét az ipari termelés folyamatos bővülése (2011: +7,0%; 2012: +5,5%) jelenti. A magánfogyasztás mindkét évben csak kis mértékben nő.
  • A CPB legutóbbi 2011. évre szóló előrejelzése szerint a holland GDP idén 1,75%-kal, 2012-ben pedig 1,5%-kal növekszik. A növekedés motorja továbbra is az export, amely 2011-ben 7,25%-kal, míg 2012-ben 5,25%-kal növekszik. A háztartások fogyasztása és a vállalati beruházások szintén támogatják a növekedést. Az állami kiadások járulnak hozzá legkevésbé a gazdasági növekedéshez. Az előrejelzés szerint a 2010. évi átlagos 4,5%-os munkanélküliségi ráta 2012-re várhatóan 4%-ra csökken. A vásárlóerő azonban 2010 után 2011-12-ben is esni fog, évente 0,75%-kal. (A 80-as évek óta Hollandiában nem volt 3 egymást követő év, amikor a vásárlóerő csökkent volna.) A jelentés szerint a költségvetési deficit gyorsan csökken: az idei 5,2%-os GDP arányos hiány 2012-re 2,2%-ra fog visszaesni. 2011-re 3,7%-os hiánnyal számolnak az elemzők.
  • Moody’s és Fitch után a Standard & Poor’s is leminősítette Görögországot, ezúttal a BB+ kategóriából BB- kategóriába. A döntéssel a görög kormány és az Európai Bizottság sem ért egyet. Az IMF nyilatkozata szerint is jelentős zavarokat okoz a pénzpiacokon a hitelminősítő intézetek tevékenysége. A március 28-i leminősítést követően a S & P’s Görögország négy vezető bankját is leminősítette B+ kategóriából B- kategóriába. Ezzel egyidejűleg a S & P’s Ciprust is leértékelte egy kategóriával, negatív kilátásokkal, a ciprusi bankok túlzott mértékű görög kitettségére hivatkozva.
  • Az Eurostat ismét eltérést talált a görög adatszolgáltatásban, és a nyugdíjalapok 900 milliós tartalékával szemben 500 millió eurós hiányt mutatott ki. Ennek következtében az elmúlt évi költségvetési hiány vélelmezhetően legalább 1%-kal magasabb lesz, mint a korábban közölt érték. 2011 első három hónapjában is romlani látszik a költségvetés helyzete, miután a bevételi oldal 10%-kal marad el 2010 azonos időszakához képest, így a költségvetés hiánya 8,5%-kal nőtt az elmúlt évhez képest. Az IMF-EU-ECB szakértői soron kívüli konzultációra érkeznek április elején Athénbe. A kormány a különböző adókedvezmények megvonását fontolgatja. A nemrég közzétett statisztikák szerint a tőzsdén jegyzett cégek több mint fele veszteséggel zárta tevékenységét (164 cég, 6,7 Mrd euró), míg 101 cég 3,78 Mrd euró nyereséget könyvelt el. Tovább csökkent a kiskereskedelmi forgalom, a januári statisztikák szerint 16%-kal.
  • A líbiai háború nagyobb mértékben fog kihatni Bosznia-Hercegovina gazdaságára, mint azt előzetesen feltételezni lehetett. Becslések szerint mintegy 4 ezer építőipari munkás marad állás nélkül. Líbiából közel 2 ezer munkavállaló kényszerült hazatérni, és kb. ugyanennyi B-H-ban dolgozó munkás fogja elveszíteni állását, mivel a líbiai piacra exportáló cégek üzemeiben is megszűnik a termelés.
  • Határozott jelek mutatnak arra, hogy az izlandi gazdaság túljutott a mélyponton és úton van egy lassú fellendülés irányába. Az Izlandi Szakszervezetek Szövetségének új 2011-2013-as előrejelzése szerint a munkaerőpiacon lassú javulás várható a gazdasági fellendülés nyomán. Prognózisuk 2013 végére 5,2%-os munkanélküliségi rátát, 2011-re 2,5%-os, 2012 és 2013-ra pedig 2% körüli GDP növekedést jelez. Az északi országok közül Izlandon a legmagasabb a munkanélküliség, 2010 végére elérte a 8,5%-ot.
    • A 2011-15 közötti ötéves tervidőszak legfontosabb gazdasági célkitűzései Kínában: évi átlagosan 7%-os GDP növekedés, 4% alatti fogyasztói árindex, 45 millió új munkahely. Az ország az export-többletből és a befektetésekből származó gazdasági növekedés helyett a minőségi és versenyképességi mutatók javítására kívánja helyezni a hangsúlyt és a túlfűtöttség elkerülése érdekében próbálja alacsonyabb szintre beállítani a növekedés ütemét. A 2006-10 közötti időszakban a tervezett 7,5% helyett átlagosan 9,6%-os volt a GDP bővülés, és szakértők a 2011-re tervezett 8% helyett is 9% körüli értéket prognosztizálnak. A gazdaság túlhevülését fékezendő a kínai jegybank tavaly október óta immár a 4. kamatemelést jelentette be április elején. A 25 bázispontos emelést követően 2011. április 6-tól a központi bank az éves hitelek kamatát 6,31%-ban, az éves betétekét 3,25%-ban határozta meg. A 12 havi infláció februárban 4,9% volt, ami továbbra is meghaladja a maximális célként kitűzött 4%-ot.
      • Hongkong 2011. évi GDP növekedési terve jó 1%-ponttal alacsonyabb a 2010-es eredménynél, de még így is 5,5%-os bővüléssel számol. Az idei infláció várhatóan 4,7% körül fog alakulni.
      • Az indiai gazdaság növekedését jelentős mértékben visszafogó infláció változatlanul magas. A kormányfő szerint égető a szüksége annak, hogy rövid időn belül megfékezzék a nagykereskedelmi árindex (WPI) – februárban 8,3%-os – emelkedését, aminek elmaradása esetén a jegybanki alapkamat újabb emelésére lesz szükség.
      • Az infláció féken tartása a dél-koreai kormány számára is egyre nagyobb nehézséget okoz. Szöul célja az elkövetkező időszakban a január közepén bevezetett antiinflációs intézkedések következetes végrehajtása és az inflációs várakozások letörése. A jegybank ennek érdekében 25 bázisponttal 3%-ra növelte a jegybanki alapkamatot márciusban, amely 2008 decembere óta most először érte el ezt a szintet.
      • Indonézia gazdaságát a japán tragédia hatása csak kisebb részterületeken érinti, az ország export-importja tekintetében. A közgazdászok ezért annak ellenére, hogy Japán Indonézia legnagyobb kereskedelmi partnere (42,7 Mrd USD éves forgalom), nem tekintik jelentősnek a katasztrófa indonéziai gazdasági következményeit. A befektetések terén a japánok tartják magukat a földrengés előtt tervezett menetrendhez, főleg az Indonézia számára fontos infrastruktúra területén. Nagyobb kihívást jelenthet Jakartának a közel-keleti politikai válság eszkalációja, mert az olajár további emelkedése kedvezőtlenül érinti az indonéz gazdaságot is.
      • Az izraeli GDP-növekedés üteme a legfrissebb adatok szerint 4,5% volt 2010-ben, ami jelentősen meghaladja az elemzői várakozásokat. Az izraeli jegybank (BoI) 3%-ra emelte az alapkamatot. A BoI elnöke a döntést magyarázva elsősorban az ingatlanpiaci áremelkedés letörését jelölte meg kihívásként. Az izraeli munkanélküliségi ráta 6,1%-ra csökkent. A csúcstechnológiai iparágakban nagy a kereslet a munkaerőre. Februárban 0,3%-os inflációt mértek Izraelben, amely kívül esik a BoI 1-3%-os célsávján.
      • A török gazdaság 2010-ben 8,9%-kal növekedett, ami a G-20 országok között Kína (10,3%) és Argentína (9,2%) után a harmadik legmagasabb dinamika.  A növekedést a beruházások (31,3%-os) és a lakossági fogyasztás (7,6%-os) bővülése generálta, míg az állami kiadások 1,1%-kal csökkentek. Az ipari termelés 13,1%-kal bővült, a kapacitások kihasználtsága az év során (6,1%-kal) 75,6%-ra javult.
      • Az USA-ban a februári ipari termelés 0,1%-kal csökkent, és az előrejelzések alapján a márciusi ipari termelési adatok is visszaesést fognak mutatni. A japán földrengés okozta károk alkatrészellátási és utánpótlási problémákat okoztak az Amerikában működő japán autógyáraknál és elektronikai cikk gyártóknál.
      • Az orosz GDP 2011. februárban az előző hónaphoz képest 0,2%-kal, 2010. februárhoz képest 4,4%-kal növekedett. A növekményt elsősorban a villamos energia-, víz és gáz elosztás, befektetés, építés, kereskedelem, mezőgazdaság ágazatok adták, némi visszaesést mutatott azonban a feldolgozóipari és kitermelési ágazat. Az ipari termelés februárban az előző év azonos időszakához képest 5,8%-kal nőtt. Az alaptőke-befektetések 2011. első két hónapjában 2,3%-kal csökkentek az előző év azonos időszakához képest. 2011. elején a befektetési aktivitás a válság időszakában, 2009. közepén tapasztalt minimumon volt.
  • Elemzők körében teljes az egyetértés abban, hogy Irán a 2011. március 21-én kezdődő perzsa újévben alacsony növekedéssel, folytatódó magas inflációval és kétszámjegyű munkanélküliséggel számolhat. A romló gazdasági feltételek következményeként növekvő belpolitikai feszültséggel, sztrájkokkal, zavargásokkal, bankcsődökkel kell számolni a volt kereskedelmi és pénzügyminiszter szerint.
  • Nemzetközi szakértők és jelentős pénzügyi intézetek is elismerték, hogy Üzbegisztán az elmúlt években kiemelkedő gazdasági eredményeket ért el. Üzbegisztán GDP-je 2008-2010 között is folyamatos, 8-9% közötti növekedést mutatott (2011-ben 8,3% várható). A befektetés ösztönzési programoknak köszönhetően 2010-ben az ipar növekedési üteme elérte a 8,3%-ot. Az ország külső adósság állománya 2010-ben nem haladta meg a GDP 10%-át. 2010-ben az export 10,8%-kal növekedett és a külkereskedelmi mérleg egyenlege 4,2 Mrd USD volt. Az infláció mértéke 7,3%.
  • Kazahsztán az elmúlt években kiemelkedő makrogazdasági eredményeket tudott felmutatni. A nyersanyagok magas világpiaci ára segített abban, hogy stabilizálódott a kazah gazdaság, és 2000-től már tartósan kimagasló ütemű – 10% körüli – a GDP növekedése. A 2000-08 közötti időszakban az ország GDP-je kétszeresére nőtt, 2010-ben a GDP nominális értéke 138 Mrd USD-t ért el, az egy főre jutó értéke 8 500 USD lett.

Gazdaságpolitika

  • Az Egyesült Királyság 2011/12. évi (áprilistól áprilisig tartó) költségvetésének ismertetése során a pénzügyminiszter kifejtette, hogy az előző évi „vészköltségvetés” elsősorban az ország pénzügyi helyzetét volt hivatott azonnali megszorító intézkedések bevezetésével stabilizálni, míg a jelenleginél a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés került középpontba, viszont ez sem jelentheti a szigorú deficitcsökkentő program feladását. A rövidtávú döntések mellett a gazdaság strukturális átalakítása is időszerű: olyan növekedési modellre van szüksége az országnak, amely a beruházásokra, a termelés fellendítésére és az exportra alapul. A cél az, hogy az Egyesült Királyság legyen a G20 országok közül az első számú befektetési célpont.
  • Miután az ír kormány továbbra is ragaszkodik az alacsony 12,5%-os társasági nyereségadóhoz, a március 11-én Brüsszelben lezajlott „Euró Csúcs” Írországtól megtagadta a Görögországnak megszavazott EU-IMF Stabilitási hitel közösségi része kamatterheinek leszállítását (5,2%-ról 4,2%-ra) és a törlesztési idő meghosszabbítását (4,5 évről 7,5 évre). Az euró-zóna pénzügyminisztereinek határozatát elsősorban a francia és német álláspont determinálta, ami a hitelfeltételek javítását a társasági nyereségadó növeléséhez kötötte. Az ír kormány a döntés után már bizonyos fokú engedményekre hajlandó az Írországnak nyújtott 85 Mrd eurós IMF-EU készenléti hitelcsomag EU része feltételeinek javítása érdekében. Ilyen például a vita tárgyát képező Európai Stabilitási Mechanizmus és a társasági adóalap harmonizációja. Ír megítélés szerint ez utóbbi közvetlenül nem, de közvetetten befolyásolja a társasági nyereségadó szintjét.
  • A dán miniszterelnök kijelentette: Dánia részese kíván lenni a Versenyképességi Paktumnak. A csatlakozást a parlamenti ellenzék EU-párti erői (Szociáldemokraták, Szociálliberális Párt, Szocialista Néppárt) is támogatták, noha támogatásuk fejében kikötötték, hogy a csatlakozás nem jelentheti automatikusan a közös valutára vonatkozó dán opt out felülvizsgálatát, és nem vonhatja maga után a nyugdíjkorhatár emelését.
  • Március 23-án gyakorlatilag is elindult a privatizáció Görögországban. A szakminisztériumok közötti koordináció érdekében megalapították az ingatlanfejlesztési főtitkárságot és kijelölték a projektek privatizációját irányító külföldi tanácsadókat.  A kijelölt projektek között szerepel a korábbi nemzetközi repülőtér (a Hellenikon), valamint az Olimpiára épített új nemzetközi repülőtér (E. Venizelos), amiben várhatóan meghosszabbítják a német Hochtif koncessziós szerződését, továbbá az állam 55%-os részesedését csökkentik. A harmadik projekt a CDLF (Consignment Deposit & Loan Fund) részleges magánosítása. A privatizációval kapcsolatosan már a Paszok párton belül sincs egységes állásfoglalás és a kormánytagok közül is sokan ellenvéleményt nyilvánítottak, nehezítve a kormányfő és a pénzügyminiszter helyzetét.
  • A spanyol gazdaság versenyképességének javítása érdekében a kormány számára továbbra is feladat a munkaügyi és nyugdíjreform elfogadtatása, a pénzügyi és bankrendszer átalakításának végrehajtása. A kormány 2011-re előirányzott célmutatói: munkanélküliség – 19,3%, GDP-növekedés – 1,3%, államháztartási hiány – GDP 6%-a. Az OECD 2011-re 0,9%, 2012-re 1,8%-os GDP-növekedést prognosztizál. Spanyolország továbbra is az euró-zóna figyelemének központjában van. Az államadóssági célok betartása, a pénzügyi rendszer átszervezésének befejezése, a nyugdíjrendszer átalakítása és a kollektív egyezmények azok a kiemelt sürgős feladatok, melyeket 2011-ben sikeresen végre kell hajtania.
  • A szlovén kormány által március 24-én elfogadott, az EU versenyképességi paktumában történő részvételhez szükséges intézkedés csomag négy témát érint: a versenyképesség és a foglalkoztatás elősegítése, a költségvetés fenntarthatóságának javítása, a pénzügyi stabilitás erősítése. 2012-ben a vállalatok nemzetköziesítésére szolgáló alapot 15%-kal, a külföldi tőkebefektetések támogatását 30%-kal emelnék. További tervezett intézkedések: minimálbérre vonatkozó új megállapodás, a bürokrácia 25%-os csökkentése, szakmák liberalizálása, valamint a kutatásfejlesztésre és az oktatásra fordítható alapok növelése. A fenntartható költségvetés megteremtése érdekében a kormány fő célja kiegyensúlyozott költségvetés elérése 2016-ra, valamint szeretnék rögzíteni az államadósság felső határát.
  • A dél-koreai kormány bejelentette, hogy 2015-ig 16%-kal csökkenti a rizstermelésre használt földterületek nagyságát és helyette búzát, babot és kukoricát fog termeszteni. Az intézkedést azzal indokolták, hogy míg rizsből jelentős a túltermelés, addig a többi termékből szinte teljes mértékben behozatalra szorulnak.
  • Kína hét feltörekvő iparág kiemelt fejlesztésére kíván hangsúlyt fektetni a következő évtizedben: energiatakarékos és környezetkímélő technológiák; új információs technológiák; biológia, biotechnológia; csúcstechnológiás gépek gyártása; új energiák; új anyagok; alternatív hajtású járművek. Ezen ágazatok arányát a GDP-ben a jelenlegi 5%-ról 2015-re 8%-ra, 2020-ra pedig 15%-ra kívánják növelni. A cél érdekében a 2011-15-ös ötéves tervidőszakban a GDP 2,2%-ára emelik a K+F ráfordításokat.
  • 2011. március 30-án Oroszország Gazdasági Modernizációs és Technológiai fejlesztési Bizottságának 22. ülésén, az orosz elnök összefoglalta a befektetési környezet javításához szükséges 10 legfontosabb intézkedést. Ezek között szerepelt a járulékcsökkentés, a korrupció csökkentése, a vállalkozói tevékenységet akadályozó rendeletek eltörlése, az állami cégek hatásának mérséklése, a közvetlen befektetések pénzügyi alapjának létrehozása. A kormányfő szerint hatékonyabb lépéseket kell tenni a külföldi tőke oroszországi bevonására. 2010-ben 13%-kal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések 2009-hez képest. A közeljövőben meg kellene haladni a válság előtti szintet, így a kormányfő legalább évi 60-70 Mrd USD külföldi tőkebeáramlásra számít.
  • Orosz részről továbbra is prioritást élvez az ország WTO csatlakozása. 2011. március 10-én ismét tárgyalt az orosz és grúz fél Bernben, hogy kísérletet tegyenek a 2006 óta tartó feszült helyzet enyhítésére. A tárgyalások során Tbiliszi készségét fejezte ki Oroszország csatlakozásának támogatására, amennyiben az megnyitja piacát a grúz termékek előtt és átengedi a grúz vámhatóságnak az abház és dél-oszét határok ellenőrzését.
  • A Csendes-óceáni Stratégiai Társulás (TPP) tagállamai 2011. március 27. és április 1. között rendezték a hatodik tárgyalási fordulójukat Szingapúrban. A 9 ország 400 képviselője 22 munkacsoportban tekintette át az áruk, a szolgáltatások, a befektetések, valamint a közbeszerzések területén az együttműködési lehetőségek fejlesztését és a közös szabályozás lehetőségét. A szingapúri Kereskedelmi és Ipari Minisztérium pozitívan értékelte a rendezvény eredményét, de hangsúlyozta, hogy a feladat változatlanul összetett, hiszen a társulás 9 tagjának különbözőek a gazdasági prioritásai.
  • A Moody’s hitelminősítő cég B1-ről B2-re rontotta Belarusz hitelminősítését. A döntésben szerepet játszott, hogy az ország folyó fizetési mérlege 2010-ben 8,7 Mrd USD hiányt mutatott (a GDP 16%-a). További negatív tényező, hogy az aranyvaluta készletek legalább 1,3 Mrd USD-vel elmaradnak a minimálisan elvárt szinttől. A Standard & Poor’s hitelminősítő március 15-én a külföldi valutákban fennálló kötelezettségeket B+-ról B-re, a nemzeti valutában fennállókat BB-ről B+-ra minősítette le. A Fitch Ratings a 7 legnagyobb belorusz bank minősítését rontotta le.

Az IMF januári tárgyalási jelentése megállapította, hogy a belorusz vezetés álláspontja szerint egyelőre nem szorulnak további pénzügyi támogatásra, ugyanakkor az IMF szerint Belarusz további külső forrás igénybevételére kényszerül. Az IMF kész további pénzügyi támogatást nyújtani Belarusznak, de kizárólag abban az esetben, ha érdemi szerkezeti reformokat hajt végre, s markáns lépéseket tesz a piacgazdaság irányába.

  • 2011. március 4-én az azeri Parlament ratifikálta a Déli Folyosóról szóló Deklarációt, amelyet Barroso EB elnök és Aliyev azeri elnök írt alá 2011. január közepén, Bakuban.
  • A Világbank és az azeri Kulturális Minisztérium közös rendezvényének megállapítása szerint Azerbajdzsán WTO tagsága előtti egyik akadály a külföldi filmek jogvédelmének be nem tartása az azeri TV csatornák részéről.
  • Iránnak az olajbevételekből származó jövedelme az iráni év végéig (2011. március 20.) eléri a 80 Mrd USD-t. A világ harmadik legnagyobb olajkitermelője (3,8 millió hordó/nap, bpd) számára előnyös, hogy az észak-afrikai zavargások következtében az olaj hordónkénti ára jelenleg 115 USD-n áll és nem várható csökkenés a közeljövőben. Líbia időleges kiesésével a világpiacon szűkült az nyersolaj kínálat. Az olajkitermelő országok szervezetének elnökeként Teherán eddig elzárkózott attól, hogy összehívja a testület rendkívüli ülését, amely dönthetne a kitermelés növeléséről, ami az árak csökkenéséhez, de legalábbis stabilizációjához vezetne.

Jogszabályi környezet változása

  • Az amerikai EPA (Környezetvédelmi Ügynökség) január elsején módosította az ENERGY STAR program címkézési előírásait. Eszerint a minősítés nem lehet öntanúsítvány eredménye, a gyártóüzemek egy független, EPA által akkreditált cég bevizsgálását követően használhatják termékeiken a védjegyet. A bevizsgálási folyamatban a gyártó által rendelkezésre bocsátott adatokat és a tanúsítványt kiállító cég felmérését egyeztetik, ennek alapján kerülhet a termék a jogosult termékek listájára. Új követelmény, hogy a cégek ENERGY STAR minősítésre jogosult termékek éves szállítási adatainak benyújtására kötelezettek.
  • Az amerikai Mezőgazdasági Minisztérium Állat-és Növény-egészségügyi Ellenőrzési Szolgálat (APHIS) felvetette a metil bromidos vákuum-fertőtlenítés zöld levél nélküli, száraz hagymákra vonatkozó kötelező érvényének megszüntetését, ha a fokhagyma:

–   USA-ba érkezésekor ellenőrzésen esik át és megfelel minden vonatkozó rendeletnek,

–   kártevő-mentes területről, országból származik, és erről igazolás is tanúskodik,

–    7 CFR part 305 előírásnak megfelelően kezelt (részletek: http://ecfr.gpoaccess.gov/ cgi/t/text/textidx?c=ecfr&tpl=/ecfrbrowse/Title07/7cfr305_main_02.tpl )

–   a származási ország nemzeti növényvédelmi szervezete által ellenőrzött, betegségtől, kártevőktől mentes.

Ez az intézkedés hazánkat is érintheti, mert így megnyílik a fokhagyma export lehetősége. Eddig Magyarország nem exportált fokhagymát az amerikai piacra.

  • A Belorusz Nemzeti Bank 2011. március 16-i dátummal feloldotta az import előre történő kifizetési korlátozásait, amennyiben a szállításra orosz és kazah szállítók részéről kerül sor. Egyéb országokból történő vásárlás esetén előfizetésre továbbra is kizárólag saját valutaforrásból, illetve banki hitelből kerülhet sor. Ilyen célból a belorusz importőrök valutát nem vásárolhatnak. A módosítás összefüggésben állhat azzal, hogy Belarusz az elmúlt hetekben hitelkérelemmel fordult az Eurázsiai Közösség segélyalapjához, valamint egyes hírek szerint Oroszországhoz is.
  • 2011. április 1-től a nyersolaj kiviteli vámja Belaruszban 365 USD/t-ról 423,7 USD/t-ra, a világos kőolajszármazékoké 283,9 USD/t-ra, a sötét kőolajtermékeké 197,9 USD/t-ra emelkedik. Az Oroszországgal kötött megállapodás értelmében a Belaruszban kitermelt kőolaj exportja után beszedett vámok a belorusz költségvetést, az egyéb kőolaj, valamint a kőolajszármazékok után beszedett vámok az orosz költségvetést illetik.
  • A március végén jóváhagyott új görög adótörvény legfontosabb eleme az adóbeszedés hatékonyságának növelése, illetve a csalás, valamint az adó nemfizetés börtönbüntetéssel történő szankcionálása. Jóváhagyást nyert továbbá a beruházások támogatásával kapcsolatos törvény. Ugyancsak hatályba lépett a vállalatalapításokra vonatkozó jogszabály, ami a korábbi több helyről beszerzendő, hosszabb ideig elhúzódó engedélyezési eljárást egyablakossá módosította.
  • Csaknem húszéves előkészítés után 2011. július 1-jén lép hatályba Kínában az új társadalombiztosítási törvény, amely jelentősen kiszélesíti a hozzá­járulást fizetők és a biztosításra jogosultak körét.

Vállalati hírek

  • A BASF és a Gazprom első emberei Moszkvában 2011. március 22-én szándéknyilatkozatot írtak alá arról, hogy a BASF-leányvállalata a Wintershall 15%-kal beszáll a Déli Áramlatba. A vállalat 2 Mrd eurót akar beruházni a Fekete tenger alatti gázvezetékbe. Elemzők szerint az európai vetélytárs Nabucconak ez a megállapodás komoly csapást jelent.
  • Az AUDI 2010-ben 2,63 Mrd euró nyereséget ért el, ami kétszerese a 2009 évinek. (A VW-konszern eredménye 7 Mrd euró volt.) Az árbevétel az előző évihez képest 19%-kal, 35,4 Mrd euróra növekedett. 2011. első két hónapjában – a BMW-hez és a DAIMLER-hez hasonlóan az AUDI is nagyon erősen kezdett, és 21,6%-kal növelte termelését, ugyanakkor az ügyvezető igazgató arra figyelmeztetett, hogy a pénzügyi és a nyersanyagpiacon tapasztalható bizonytalanság, illetve drágulás miatt nem szabad alábecsülni a világpiaci tendenciák hatását. Az AUDI 2010-ben 1,09 millió gépkocsit adott el, 15%-kal többet, mint 2009-ben. 2011-ben a cél 1,2 millió jármű értékesítése. Az AUDI 60 ezer főt foglalkoztat és további 2 ezer fő felvételét jelentette be. Az elektromobilitás és a könnyített karosszéria területen 1200 mérnököt kívánnak alkalmazni.
  • A Honda bejelentette, hogy csökkenti észak-amerikai autógyárai termelését, autó alkatrész beszállítási problémák miatt. A Honda az USA-ban Ohio, Indiana, Alabama és Georgia államokban, Kanadában Ontario tartományban rendelkezik gyártókapacitással.
  • Azerbajdzsánban épül fel a Kaukázus legnagyobb cementgyártó üzeme. Az azerbajdzsáni Norm és kínai Triumph International Engineering Co Ltd. 2011. március 1-jén írt alá szerződést a „Gilzidash Cement” üzem felépítéséről. Az üzem naponta 5 ezer tonna klinkert és évente 2 millió tonna cementet fog gyártani. A termelés 2013-ban indul.
  • Azerbajdzsán szerződést írt alá a londoni taxik gyártójával, a Manganese Bronze Holdings Plc-vel, melynek értelmében Azerbajdzsán Baku számára 3000 db új London Taxi TX4 gépjárművet kíván beszerezni. Az egész ország számára több gyártótól összesen 7-8000 db új taxit kívánnak vásárolni.
  • Minszkben, kormányhatározatban rögzítették azon állami vállalatok listáját, amelyeket 2011-13 között részvénytársasággá kell alakítani, ill. amelyek már átalakításra kerültek, s állami tulajdonrészüket részben vagy egészében értékesíteni kívánják. Az eladási lista 244 részvénytársaság nevét tartalmazza, többek között gépgyárakat, könnyűipari és energetikai cégeket. Hiányoznak a listáról a stratégiai, egy-egy ágazatban meghatározó súlyt képviselő vállalatok. Ezek értékesítésére egyedi döntéseket fognak hozni. Az elkövetkező 3 év alatt 134 állami vállalatot kell részvénytársasággá alakítani, s ezzel lehetséges privatizációjukat előkészíteni. Ezen a listán nagy számban találhatóak stratégiai cégek: Belorusznyeft, Belavia légitársaság, a Minszki Traktorgyár, a Belorusz Kohászati Művek, a legnagyobb mezőgazdasági gépgyártó cég, a Gomszelmas.

Befektetések

  • 2011. március 14-én a LEGO Group bejelentette, hogy csehországi termelőegységét 25%-kal, azaz 17 ezer négyzetméterrel bővíti és 200 új munkavállalót vesz fel. Az új részlegben 2012-ben indul a termelés.
  • Kínában, a 2011. március 3-tól előzetes nemzetbiztonsági ellenőrzési kötelezettség alá eső egyes cégvásárlási (M&A) tranzakciók vizsgálatával kapcsolatban nem várható konkrét és objektív eljárási rend. Az ellenőrzések kezdeményezése a helyi hatóság jogköre lesz, vizsgálati kritériumokat nem kívánnak közreadni, minden esetet egyedileg vizsgálnak. A széleskörűen meghatározott iparági felsorolással együtt mindez lehetőséget teremt arra, hogy a jövőben gyakorlatilag bármilyen kínai vállalatba befektető külföldi céget és tevékenységét felülvizsgálat alá lehet vonni.
  • Az oroszországi Leningrád megye kiemelten kezeli az autóipari és járműalkatrész gyártás fejlesztését. Az állami program keretében márciusban újabb alkatrész beszállító kezdte meg a termelést. A Grupo Antolin spanyol multinacionális autóalkatrész gyártó cég Leningrád megyei üzemében napi 2500 gépjármú belső terének kiegészítő anyagait és alkatrészeit gyártja. A termelés fokozatos beindulásával ez a teljesítmény napi 5 ezer gépjármű felszereléséhez szükséges alkatrészek előállítását teszi majd lehetővé. A gyár a helyi autóipari vállalatokon kívül Szamara és Moszkva megyék gyárait is ellátja. A gyár 2012-re eléri a teljes kapacitását, a beruházás eddigi értéke 14 M euró.
  • A német Bosch gyár szentpétervári befektetéseinek eredményeképpen elkezdődött a sztrelnai mosógépgyár építése. A 2012 közepére tervezett üzembevétel után a gyár teljesítménye eléri az évi 350 ezer db háztartási berendezést. Ez az oroszországi eladások 9%-át jelenti. A beruházás értéke 25 M euró.
  • Üzbegisztánban a befektetési környezet javítását célzó intézkedések eredményeként az elmúlt időszakban jelentősen növekedtek a közvetlen külföldi tőkebefektetések. Az elmúlt években 100 Mrd USD befektetés valósult meg Üzbegisztánban, amiből 35 Mrd USD külföldi befektetés. Jelenleg több mint 4200 külföldi részesedéssel megvalósult vállalkozás működik az üzbég piacon (pl. General Motors, MAN, Mercedez-Benz, ISUZU motors, CNPC, Petronas, LG, Lukoil, Nestle, Coca-Cola stb.)
  • A 2008. december 2-án létrehozott üzbég „Navoi” szabad ipari – gazdasági övezet négy ágazatot ölel át – ipar, szállítás és logisztika, innováció, turizmus, kultúra és rekreáció. A „Navoiban” működő vállalkozások mentesülnek a földadó, ingatlanadó, nyereségadó, szociális infrastruktúrafejlesztési adó, kötelező járulékok (Köztársasági Út Alap, Köztársasági Tanulmányi Alap), berendezések, (exporttermékek gyártásához szükséges) import nyersanyagok utáni vám megfizetése alól. A kedvezmények a befektetés összegétől függően különböző ideig hatályosak.
  • Az azeri infokommunikációs szektorban az elmúlt 6 évben a befektetések elérték a 1,5 Mrd USD-t, aminek 21%-a külföldi befektetés. Az ágazat éves növekedése átlagban 30-35%. (A válság évében, 2009-ben a növekedés 13,7% volt). Mára a mobil telefon lefedettség elérte a 100%-ot, az interneté 50%.

Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium, Külgazdaságért Felelős Államtitkárság

Hirdetés

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..