Az ipari termelés októberi 3,0 százalékos éves emelkedése felülmúlta az elemzői várakozásokat, s az MTI által megkérdezett szakértők továbbra is növekedést várnak.
Októberben 3,0 százalékkal nőtt az ipari termelés volumene az előző év azonos hónapjához képest – jelentette szerdán előzetes adatok alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A munkanaphatástól megtisztított index megegyezik az eredeti kiigazítatlan mutatóval.
Az előző hónapban, szeptemberben szintén 3,0 százalékkal nőtt az ipari kibocsátás, mind a kiigazított mind a kiigazítatlan adatok szerint. Az előző hónaphoz képest októberben 0,9 százalékkal kisebb volt az ipari termelés volumene, a szeptemberi 3,9 százalékos növekedést követően.
Kondrát Zsolt, az MKB Bank Zrt. vezető elemzője a vártnál jobb adatokat emelte ki, ő a kiigazított adatokban rosszabbra számított. Megjegyezte, hogy a szeptemberi adat nagy havi emelkedést mutatott, ilyenkor korrekcióra lehet számítani. Miután az utolsó két hónapban jelentős volt a havi növekedés, lényegében nem változott a kép: az első félévhez képest lassult az ipari termelés növekedése a külső konjunktúra miatt. A KSH októberi adataiból az az üzenet olvasható ki – mondta az elemző, hogy markáns a lassulás, de nincs “összeomlás”. Ugyanakkor megjegyezte, hogy tavaly decemberben jelentős csökkenésről számolt be a KSH, de nem tudni mi okozta, ezért az idei decemberi adatokban még nagy az elemzői bizonytalanság. Az idei évre egyszámjegyű növekedést vártak és ez várhatóan 5,5-6 százalék között teljesül is.
Jövőre új kapacitások lépnek be, de kérdés milyen lesz a külső kereslet. Ennek ellenére Kondrát Zsolt azzal számol, hogy jövőre hasonló ütemű lesz az ipari termelés növekedése, várakozása szerint 4,5-5 százalék az ideinél rosszabb külső konjunktúra ellenére. Ezen csak az változtathat, ha az eurózónában egy rosszabb forgatókönyv valósul meg.
A TakarékBank Zrt. elemzője, Suppan Gergely szintén az elemzői várakozásnál jobb adatokat emelte ki. Ugyanakkor a havi csökkenés nem okozott meglepetést a külső kereslet lassulása és a hazai konjunktúramutatók romlása (beszerzési menedzser index, ipari bizalmi index) miatt, s a bázis is viszonylag gyenge volt. Novemberben stagnálást, vagy minimális visszaesést mutathat az ipari termelés, azonban decemberben bázishatás miatt jelentős megugrás várható. Az ipari termelés növekedése idén és jövőre 5,5-6 százalék között lehet Suppan Gergely szerint, 2012-ben viszont a lassuló külső keresletet ellensúlyozhatják az újonnan belépő autóipari kapacitások.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője is a vártnál jobbnak nevezte az októberi ipari termelési adatot, mert a várakozás 2-2,5 százalék volt. Különösen kedvezőnek ítélte, hogy a nyári hónapok megtorpanása után – ami egyébként az egész világra jellemző volt – augusztustól újra a növekedés jelei mutatkoznak az ipari termelésben. Ez összefügg azzal, hogy Németország be tudta indítani az “ipari motort”, kérdés, hogy ez meddig üzemel, ha egyáltalán leáll. A magyar ipari termelést a járműgyártásban mért kétszámjegyű növekedés húzza. Ugyanakkor az elektronikai iparban már augusztus-szeptemberben elkezdett mérséklődni a korábbi 25 százalékos csökkenés, ami “segített” az ipari termelési mutatón. Az elemző úgy véli, hogy a következő egy-két hónap még nem hoz negatív fordulatot, de félő, hogy a következő év első harmadában csökken a német és ezzel a magyar ipari kibocsátás is.
