Kedvezőbben alakult a tejágazat helyzet 2011-ben, mint a korábbi években, kereslet nőtt, a tej felvásárlási ára pedig a 2009-es mélypont után – ami 55-60 forint volt literenként – 2011 januárjában már 82 forintra emelkedett, októberre pedig elérte a 89 forintot literenként.
A Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója szerint a belföldi piacon az utóbbi hónapokban trendszerűvé vált az alapanyagárak növekedése. Ezt a folyamatot alapvetően az uniós árak emelkedése, valamint a gyengülő forintárfolyam együttesen határozza meg.
Jellemző ugyanakkor a helyzetre az is, hogy a feldolgozók piaci mozgástere szűkül, illetve a nyerstej-export mennyiségi korlátozottsága miatt fennáll a veszélye a piaci árak szétszakadásának, és kettős árszint kialakulásának. Azaz egy magas export-, illetve uniós árszint mellett kialakulhat a magyar feldolgozók által még kigazdálkodható 15-20 százalékkal alacsonyabb belföldi felvásárlási ár is.
Jelentősen növekedtek a költségek is az ágazatban. A takarmányárak magas szintje és a makrogazdasági szabályozók – például a gázolaj jövedéki adójának növelése, az ÁFA- és a termékdíj emelése, a munkabér-jellegű kiadások növekedése – begyűrűzött a termékpálya árképzésébe. Ez pedig szűkítette a piaci szereplők mozgásterét, eredményes működését.
A javuló piaci keresleti folyamatok eredményeként azonban mérséklődött a felvásárolt tej mennyiségének csökkenése. Míg ez év augusztus-szeptemberben a felvásárolt tej mennyisége 8 százalékkal maradt el a múlt évitől, addig októberre már csak 2,4 százalékkal.
A gazdasági válság hatása ugyanakkor erőteljesen érződött a belföldi értékesítési adatokban is. A főbb termékcsoportokban 7-17 százalékos volt a csökkenés. A múlt évi szint feletti értékesítés 2011-ben csak néhány termék esetében volt tapasztalható, például a tejfehérje-készítményeknél, a krémfehérsajt továbbá a lágy és ömlesztett sajt valamint a sűrített tej esetében.
A 2010/11-es kvótaévben Magyarországon mintegy 1,34 milliárd liter tejet vásároltak fel. Ez a mintegy 2 milliárd literes magyar kvótamennyiség 69 százaléka az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) adatai szerint. A tejvertikum nettó árbevétele 2010-ben 210 milliárd forint volt a KSH adatai szerint.
Az árbevételre vonatkozó 2011-es adatok még nem állnak rendelkezésre, de a piaci folyamatok alapján úgy becsülhető, hogy a árbevétel mintegy 6-8 százalékkal nőhet az idén 2010-hez viszonyítva. A tendenciákat figyelembe véve jövőre az ágazati árbevétel mérséklődésével számolnak a szakemberek, amit jelentősen befolyásolhat az euró-forint árfolyamának alakulása.
Lukács László gondként említette, hogy az olcsó importtermékekkel a kereskedelem folyamatosan nyomottan tartja az ágazat fő termékeinek árát, amivel tulajdonképpen zsarolja a magyar beszállítókat. Az importtermékek árképzésére jellemző, hogy egyes termékeken 0 forintos árrést alkalmazva lényegében beszerzési áron értékesítik azokat a kereskedők a kiskereskedelmi forgalomban.
Ugyanazon termékkategóriában a belföldi eredetű termékek esetében a beszerzési áraknál olykor 50-60 százalékos árrést is alkalmaznak. Mindez az import mennyiségének folyamatos emelkedése mellett zajlik. A tejsavó behozatala például 51 százalékkal haladta meg 2011-ben az előző évi szintet, míg a vajé 22-vel, a sajté és a túróé 16-tal, a sűrített tejé és a tejszíné 28-cal, míg a nem sűrített tej és tejszín behozatala 19 százalékkal volt magasabb az előző évinél az idén.
