Garanciális szabályok érvényesülnek az új közbeszerzési törvényben

Az új közbeszerzési törvényben az alapelvek jutnak nagyobb szerephez.

A januártól hatályos új közbeszerzési törvény egyértelművé teszi, hogy amikor a jogalkalmazó nem talál kifejezetten arra a helyzetre vonatkozó szabályt, amellyel a gyakorlatban szembesül, a törvény céljára és alapelveire figyelemmel kell eljárnia – mondta Gajdos Róbert, a Közbeszerzések Tanácsa elnöke az MTI-nek.

Tavaly november végéig összesen 10.089 eljárást regisztrált a tanács, 1.320 milliárd forint értékben. Az eljárások száma 10 százalékkal haladta meg 2011-ben az előző év azonos időszakában mért adatot, míg a közbeszerzések összértéke lényegében nem változott.  A 2012 évi közbeszerzések összértékét feltételezhetően az uniós támogatások felhasználásának felgyorsítása befolyásolja majd leginkább – ismertette az adatokat az elnök.
Az új törvényből számos pontot emelt ki Gajdos Róbert, így azt is, hogy az megszünteti az erőforrást nyújtó szervezet fogalmát, valamint az alvállalkozókra – a bevonásuk mértékéhez igazodó megkülönböztetés eltörlésével – a korábbitól eltérő szabályrendszert alakított ki. Az uniós értékhatár alatti áru és szolgáltatás beszerzésekre pedig az ajánlatkérő saját eljárásrendet alakíthat ki.

Arra a kérdésre, hogy ez utóbbi nem sérti-e a jogbiztonságot, az elnök válasza így hangzott: az ajánlatkérőnek ekkor is azokra az alapelvekre és alapvető garanciális szabályokra figyelemmel kell eljárnia, amelyeket a törvény előír. Az eljárást hirdetményben kell közzé tenni, és az eljárással kapcsolatos minden információt közölnie kell a részt vevő gazdasági szereplőkkel. A jogorvoslathoz való jog biztosítása érdekében szintén kötelező a döntések indokolt írásbeli közlése és összegezés készítése is, a szerződéskötési moratórium megtartásával együtt. A garanciális szabályok érvényesülését a Közbeszerzési Döntőbizottság – jogorvoslati fórumként – ebben az esetben is biztosítja. Emellett a törvény értelmében – amennyiben az ajánlatkérő az eljárás szabályait önállóan alakítja ki – köteles ezeket a szabályokat az eljárást megindító felhívásban rögzíteni, biztosítva a nyilvánosság és átláthatóság elvének való megfelelést valamint azt, hogy a gazdasági szereplők egyenlő eséllyel tehessenek ajánlatot.

A közbeszerzései eljárások elhúzódását kívánja csökkenteni – a gyorsabb szerződéskötéssel – az a szabály, amely szerint a szerződéskötési moratóriumot csak olyan esetekben kell megtartani, amikor azt az irányelvi rendelkezések előírják. Így gyorsabban megköthető a szerződés olyan esetekben, amikor a moratórium elhagyása más ajánlattevő jogorvoslati jogát nem sérti. A jogviták gyorsabb lezárulása érdekében a törvény meghatározott esetekben egyfokúvá teszi a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának bírósági felülvizsgálatát, részben megszüntetve az ítélőtáblához történő fellebbezés lehetőségét.
A visszaélések és a korrupció visszaszorítását célzó szabályok között említette az elnök azt, hogy a közszolgáltatók nem kerülhetik meg a közbeszerzési kötelezettséget a leányvállalataik közbeiktatásával, illetve azt is, hogy a fedezet összegét az ajánlatok felbontása előtt ismertetnie kell az ajánlatkérőnek.
Régi problémája a közbeszerzésnek az, hogy miképpen jutnak valós előnyhöz az eljárásokban a magyar cégek, illetve azokon belül a kkv-k. Az új törvény szerint építési beruházás és az uniós értékhatárt elérő értékű szolgáltatás megrendelése esetén az ajánlattevők előlegre lesznek jogosultak, amennyiben a szerződés teljesítésének időtartama meghaladja a két hónapot. Segítséget jelenthet a kis- és középvállalkozások számára, hogy a jótállási és a szavatossági igények teljesítésére kikötött biztosíték összegét nem kell befizetni az ajánlatkérő számlájára, hanem – a szerződésbe foglalással – a biztosíték meghatározott része az ajánlattevőnek járó ellenértékből vonható le.

Az új törvény célja, hogy – az adóelkerülés és az átláthatatlan tulajdonosi szerkezet kiküszöbölése végett – a közbeszerzési eljárásokban ne vehessenek részt offshore vállalkozások. Az a tény, hogy egy cég adóelkerülési céllal Magyarországon kívüli – kedvező adózást biztosító – államban jegyezteti be magát, a cégkivonat, illetőleg a céginformációs szolgálat által vezetett nyilvántartás adataiból valószínűsíthető. Ennek ellenőrzése a többszörös tulajdonosi láncolat esetében ütközhet nehézségbe – például ha a sokadik közvetett tulajdonos az offshore cég.
Miután az új közbeszerzési törvény keret jellegű, a tartalmat a végrehajtási rendeletek teszik konkréttá. Ilyenek – egyebek mellett – a műszaki leírásokra vonatkozó részletes szabályok, illetve a kizáró okok és az alkalmasság körében szükséges igazolások szabályai is. Rendelet tartalmazza még a közszolgáltatók közbeszerzési eljárásaira vonatkozó speciális szabályokat, az elektronikus közbeszerzés egyes szabályait, az építési beruházások közbeszerzési eljárásainak, illetve a tervpályázat részletes szabályait is – mondta Gajdos Róbert.

(MTI)