Kétmilliárd forintot költ műszervásárlásra az Akadémia

Kétmilliárd forintot költ műszervásárlásokra a Magyar Tudományos Akadémia – tájékoztatta az MTI-t Pálinkás József, aki hétfőn hagyta jóvá egy pályázat eredményeit.


 

Évtizedek óta ez a legnagyobb műszerfejlesztés a Magyar Tudományos Akadémia intézethálózatában. Ekkora összeget aligha lehet jobban elosztani, mint versenypályázatban, amelyet még decemberben, az állami költségvetés elfogadása után írtuk ki" – hangsúlyozta az MTA elnöke.

Az intézmények két kategóriában pályázhattak. Egyrészt a kisebb műszerek karbantartására-beszerzésére 300 millió forint állt a rendelkezésre, ebben a kategóriában 38 pályázat érkezett, közülük 17 részesült támogatásban. A második kategóriában 1,7 milliárd forintot fordítanak nagy jelentőségű kutatások elindítását lehetővé tevő berendezések beszerzésére: 39 pályázatot nyújtottak be, közülük 13 részesül támogatásban. A pályázatok mindegyikét 2-3 bíráló vizsgálta, majd egy független zsűri ítélte meg versenyképességüket.

"Míg korábban az intézmények a fejlesztési források odaítélése után döntöttek a pénz felhasználásáról, itt a szempont az volt, hogy mennyire versenyképesek az intézmények által megfogalmazott fejlesztési célok. A zsűribe jelentős mértékben bevontuk az egyetemek kiemelkedő kutatóit azért, hogy lehetőleg ne a kutatóhálózat döntsön önmagáról abban az értelemben, hogy mit tart perspektivikusnak" – ismertette a szempontokat az MTA elnöke. Hozzátette: a második kategóriában nem elsősorban egy-egy intézet részére ítéltek meg forrásokat, hanem meghatározott kutatási programokra. Olyan berendezések beszerzéséről van szó, amelyek révén az MTA kutatóhálózata, kutatócsoportjai eséllyel versenyezhetnek az EU 2014-ben induló Horizont 2020 keretprogramja pályázatain.

"Nem az egyenlősdire, hanem olyan pályázatok támogatására törekedtünk, ahol egy-egy kutatócsoport a legkorszerűbb berendezés megvásárlásával európai szinten is versenyképes lehet. Olyan módon próbáljuk az intézményhálózatot alakítani, hogy európai szinten versenyképes legyen az élet- és természettudományban, valamint azokon a társadalomtudományi területeken, ahol versenyhelyzetben van a magyar tudomány. Természetesen vannak olyan kutatási területek, amelyeknek speciálisan magyar vonatkozásaik miatt egészen mások a kritériumai, ilyenek például a magyar régészeti kutatások" – fogalmazott Pálinkás József.

A legnagyobb összegű támogatást, 258 millió forintot a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet fiatal kutatója, Katona István által vezetett kutatócsoportnak ítéltek a háromdimenziós képalkotást lehetővé tevő elektrontomográf vásárlására. Az eszköz "az agyműködés vizsgálatára irányuló kutatások során nagyon kis méretű területek vizsgálatát teszi lehetővé" – jegyezte meg az MTA elnöke.

További három intézményben, a debreceni Atommagkutató Intézetnek (ATOMKI), a Szegedi Biológiai Központnak (SZBK) és a Wigner Fizikai Kutatóközpontnak ítéltek negyed-negyedmilliárd forintos támogatást.

Az ATOMKI-ban egy modern gyorsítóberendezést vásárolnak, ahol nagyon sokféle vizsgálat folyik Gyürki György vezetésével, aki korábban az Európai Tudományos Tanács (ERC) fiatal kutatókat támogató pályázatán nyert. Az új berendezésen egyrészt a magreakcióval, azaz az atommagok létrejöttével kapcsolatos, másrészt anyagtudományi, nanotechnológiai kutatásokat végeznek. Anyagszerkezeti vizsgálatokhoz nélkülözhetetlen a Wigner Fizikai Kutatóközpont által vásárolandó berendezés, az SZBK új tömegspektrométere proteomikával és lipidomikával foglalkozó legkorszerűbb kutatásokat tesz lehetővé. A proteomika az élő szervezetben előforduló összes fehérje szerkezetét, biológiai funkcióját és térbeli, időbeli változásait, valamint a környezetével történő kölcsönhatásokat kutatja, a lipidomika pedig a zsírok összességét, funkcióját vizsgálja a sejtek, szervek, illetőleg a teljes szervezet szintjén.

"Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának odaítélt 120 millió forintos támogatás lehetővé teszi, hogy az asztrofizikusok ne csak adatokat dolgozzanak fel Magyarországon, hanem a megfigyelésekbe, mérésekbe is bekapcsolódjanak, valamint a külső geoszférát is kutathassák" – mutatott rá Pálinkás József, aki kitért a Bölcsésztudományi Kutatóközpont archeogenetikai laboratóriumának nyújtott 32 millió forintos támogatásra is.

"Egyedülálló laboratóriumról van szó, amely lehetővé teszi a régészeti leletek genetikai vizsgálatát. Olyan speciális vizsgálatokat végeznek, amelyek segítségével a régészetben olykor-olykor felbukkanó téveszméket genetikailag is sikerül elvetni, vagy éppen olyan felismerésekre, összefüggésekre rávilágítani, amelyekre nem képesek a hagyományos eljárások segítségével" – mondta az MTA elnöke.

(MTI – mti.hu)

Hirdetés