Közbeszerzők nemzetközi vizeken

A közbeszerzők nemzetközi konferenciája igazolta, fenntarthatóság, innováció és hatékonyság a modern közbeszerzés kulcsa.

 

Az Egyesült Államok nyugati partján, Seattle-ben gyűltek össze az amerikai, kanadai, ausztrál, ugandai, orosz, vietnami, koreai és természetesen a magyar közbeszerzés-kutatók is, hogy meghallgassák, mit érdemes tudniuk a világ közbeszerzéséről. A másodlagos cél megismerni a legfontosabb pletykákat, előkészíteni projekteket, amelyekből kutatásainkat finanszírozzuk.

A legtöbbeket foglalkoztató téma most az innovatív közbeszerzés. A hollandok, a spanyolok, az amerikaiak sorra hozzák példáikat, hogyan lehet a közbeszerzési eljárások során innovativitásra serkenteni ajánlattevőiket és modernizációra szorítani saját ajánlatkérőiket. A téma nem csupán a beszerzés, hanem a beszerzés jellegének, rugalmasságának átalakítása és fejlesztése. A szociális és a zöld téma, amely a „fenntartható közbeszerzés” néven fut, szinte már unalomig ismételt célja a közbeszerzőknek. Ha azonban a zöld közbeszerzés, vagy a szociális szempontok érvényesítésének statisztikailag kimutatható eredményeire vagyunk kíváncsiak, egyenlőre nagyon visszafogottak az eredmények, nem csak Európában.

Az újdonságok között egyértelműen az amerikai-ír előadópáros lean-közbeszerzés témája emelkedik ki. Egyenlőre kommunikálható módon leginkább az eljárások egyszerűsítését emelték ki és igazolták annak szükségességét. Egyenlőre kevés eredménnyel tudnak szolgálni, például az eljárások hosszának rövidüléséről és adminisztrációjának csökkentéséről. Érdekes következtetésük, hogy sokkal inkább a nyílt eljárást kellene használni a közbeszerzésben, azaz nem bíbelődni a tárgyalásos eljárással, így lényegesen karcsúbb közbeszerzést bonyolíthatunk le. A következetésen ugyan lehet vitatkozni, de valóban itt az idő, hogy a híresen túlbonyolított európai közbeszerzési szabályokon egyszerűsítsünk.

A legtöbben az elektronikus közbeszerzés témáját érintették. Szoftver-ismertetéstől az intézményrendszeri modernizáció és IT-támogatás kapcsolatáig minden szempontból felvonult a téma. Szomorú tény, hogy jelenleg a bolgárokkal vagyunk egy szinten a közbeszerzés hazai fejlettségét illetően. Ami annyit jelent, hogy európai viszonylatban sem tervünk, sem megvalósított rendszerünk, megoldásunk nincs a közbeszerzés informatikai támogatására. A nemzetközi érdeklődés, a hatékonyság-elemzések, a benchmarkok, a kompatibilitási problémák új minőségben tüntetik fel ezt a témát. Az új európai irányelvek szövegtervezeteiben 2016-ban kötelező elektronikus közbeszerzésről szólnak, mely képességeket addig ki kell építenünk. Nem lehet több érvünk a téma elodázására.

Az örök korrupciós téma sem vonzott keveseket. Újdonság a transzparencia megítélésében volt. A George Washington Egyetem professzorának előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy milyen következményei lehetnek az erőltetett nyilvánosságnak és hogy milyen mértékben szükséges a piac reakciójával és a szerződések nyilvánosságával következményeivel is számolnia a jogalkotónak. Hasonló problémával küzdünk mi is itthon, hiszen nagy mennyiségű adat honlapokon történő szétszórásával teszünk eleget törvényi kötelezettségeinknek ajánlatkérőként, mely ellenőrizhetetlen és további adminisztratív kötelezettséget ró ajánlatkérőkre. Nem ez jelzi a fejlettség mértékét. Erre világított rá egy olasz kolléga, aki bebizonyította: a látszat-nyilvánosság elsősorban éppen azokra jellemző, akik magasabb korrupciós fertőzöttséggel küzdenek.

Számunkra legfontosabb eseménye a konferenciának, hogy először került be a legjobb 30 szakcikk közé az a magyar kutatási eredmény, amely arról szól, mennyi mindenre lehet a közbeszerzést felhasználni. Itthon a válság megoldására, a börtönlakók foglalkoztatásának növelésére, a korrupció visszaszorítására, a kis és középvállalkozások támogatására és nem utolsó sorban a hatékony közpénzköltés támogatására használjuk fel többek között a közbeszerzést. A szakcikk mondanivalója, hogy a sokféle célnak, amit a közbeszerzések keresztül szeretnék elérni, milyen közvetlen következményei vannak – jelesül, hogy a különböző célok kioltják egymást. A sok prioritás között elveszik a valódi igény, a hatékony közpénzköltés. Nem lehet a közbeszerzések révén egyszerre a kicsiket támogatni és válságot kezelni. A probléma nem hazai keletű, a kérdés olyan megközelítésbeli problémát feszeget, amellyel az európaiak minden nap szembesülnek, talán ezért is a téma sikere.

És hogyan lehet reformokat bevezetni és alkalmazhatóvá tenni a jogszabályainkat? A közbeszerzési reformok szekciójának mindig lesz helye a nagy nemzetközi közbeszerzési konferenciákon. Itt a téma kivétel nélkül az oktatás, a megfelelő humán erőforrás, a felhatalmazás és hatáskör, a függetlenség, azaz az intézményrendszeri kérdések és a közbeszerzés irányításának és szervezeti logikájának kialakítása körül forog.

Minden adott tehát ahhoz, hogy a jelenleg megújítás alatt lévő európai irányelvi környezet implementálásakor megújult erővel kezdjünk neki ne csak a jogszabályok reformjának a közbeszerzésben.

Tátrai Tünde
a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa, közbeszerzés-kutató

Hirdetés

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..