A német cégeknél gyakori a korrupció

A német vállalkozásoknál nemzetközi összevetésben igen gyakran fordulnak elő korrupciós ügyek az EY felmérése szerint.

A nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó cég 59 országból összesen 2700 vállalatigazgatót, felügyelőbizottsági tagot, pénzügyi igazgatót, belső ellenőrzési és jogi osztályvezetőt kérdezett meg az adott országban és vállalatnál megmutatkozó korrupcióról. 

A válaszok alapján Egyiptomban, Nigériában és Kenyában a leginkább elterjedt a korrupció, a megkérdezettek 100, 88, illetve 87 százaléka mondta azt, hogy a megvesztegetés mindennapos gyakorlat. 

Németország a vizsgálatnak ebben a metszetében az átlagnál jóval "tisztábbnak" tűnik, csupán 6 százalék tapasztalja, hogy a korrupció mindennapos jelenség, míg az Egyesült Államok esetében 22 százalék, Spanyolország esetében 28 százalék, Olaszország esetében pedig 69 százalék vélekedik így.

A 6 százalékos mutató azonban nem azt jelenti, hogy a német cégek alig próbálkoznak vesztegetéssel javítani az üzletmeneten. Erre utal a felmérés egy másik eredménye, amely szerint a német vállalkozások 26 százalékánál tártak fel az utóbbi két évben legalább egy korrupciós ügyet. Ez valamennyi fejlett ipari országot tekintve a legmagasabb arány, és több mint a duplája a nyugat-európai országokat jellemző 12 százalékos átlagnak. Magasabb értéket csak Egyiptom, Nigéria, Namíbia és Kenya esetében mértek az EY vizsgálatában.

A kutatók szerint a feltárt esetek kiugróan magas száma nem a gazdasági bűnözés elharapózásának tulajdonítható, hanem inkább a korrupció visszaszorítására tett erőfeszítéseknek. A német cégek tudatossága az utóbbi években jelentősen erősödött, a felmérésben megkérdezett vállalkozások 96 százalékánál vezettek be korrupció-ellenes előírásokat, míg a globális átlag 85 százalék. A cégek 48 százaléka számolt be arról, hogy már alkalmazták is az előirányzott szankciókat, míg világszerte 35 százalék ez az arány – emelte ki Stefan Heissner kutatásvezető a Handelsblatt beszámolója szerint.

Szintén fontos tényező, hogy a megvesztegetés inkább a külföldi üzleti kapcsolatokban fordul elő, és nem belföldön. Ezt mutatja, hogy elsősorban a főleg a külpiacokon érdekelt óriásvállalatokra jellemzőek a korrupciós esetek, aminek az lehet a magyarázata, hogy sok országban továbbra is szokás kenőpénzt fizetni – tette hozzá Heissner.

A Handelsblatt összeállítása arra is rámutat, hogy a megvesztegetés nem mindig racionális eljárás. Például az utóbbi években súlyos korrupciós botrányokba került Siemensről kiderült, hogy az Enel olasz gázszolgáltató menedzsereit annak ellenére vesztegették meg, hogy a beszerzés tárgya, egy bizonyos típusú Siemens-gázturbina iránt olyan nagy volt a kereslet, hogy a megrendelők szinte sorban álltak azért, hogy vásárolhassanak a német konszerntől, vagyis a kenőpénz teljesen felesleges volt.

(MTI – mti.hu, 2014.06.18.)

Hirdetés