Közbeszerzés: mérlegen a gyakorlat

A 2015. november 1-jén életbe lépett új közbeszerzési törvény első évének gyakorlati tapasztalatairól tartott konferenciát csütörtökön a Miniszterelnökség és a Közbeszerzési Hatóság.

A tavaly november 1-jén életbe lépett közbeszerzési törvény számos változást hozott a korábbi szabályozáshoz képest. Az eltelt egy esztendőt is értékelték a Miniszterelnökség és a Közbeszerzési Hatóság közös szakmai konferenciáján.

Császár Dániel, a Miniszterelnökség közbeszerzési felügyeletért felelős helyettes államtitkára megnyitójában elmondta: az elmúlt egy év tapasztalatai alapján a közbeszerzési törvény napirenden lévő módosítása gördülékenyebb, egyúttal átláthatóbb gyakorlatot eredményez. A Miniszterelnökség a közbeszerzési törvény módosítására vonatkozó javaslata széleskörű egyeztetésen, többek között az elmúlt hónapokban lezajlott Közbeszerzési Kerekasztal keretében elhangzottakon nyugszik.

A verseny növelését és az úgynevezett „egyajánlatos” eljárások csökkentését szolgálja, hogy csak az a közbeszerzési eljárás lehet eredményes, ahol legalább három ajánlat érkezik. További változás a legkisebb értékű eljárások szabályaiban, hogy az árubeszerzés és szolgáltatás-megrendelés esetén 18 millió forintról 15 millió forintra csökken az értékhatár, amely felett a közbeszerzéseket egy összefoglaló tájékoztatás közzétételével meg kell hirdetni.

Rigó Csaba Balázs, a Közbeszerzési Hatóság elnöke a Közbeszerzési Hatóság szerepvállalását összegezte megnyitóbeszédében. A szerződések teljesítésének ellenőrzése során 2016. október közepéig 192 ügy indult, ezekből 13 büntetőfeljelentés, 53 jogorvoslati eljárás, született, továbbá 5 törvényességi felügyeleti eljárás a cégbíróságon, számos bejelentés a Gazdasági Versenyhivatal, valamint a Nemzeti Nyomozó Iroda felé, és 2 polgári peres eljárás a szerződés semmisségének kimondására a Hatóság részéről.

A Hatóság elnöke 2016. első kilenc hónapjáról elmondta: közel 6700 eljárás zajlott 1600 milliárd forint összértékben. A mikro-, kis és középvállalkozások teljesítménye nem csökkent a közbeszerzésekben: az eljárások 81,4 százalékát nyerték el, amely lényegében megegyezik 2015. azonos időszakával (83,1%).

A jogorvoslat területén hatékonyabb munkáról számolt be a Közbeszerzési Hatóság elnöke. Csak az idei év első tíz hónapjában közel annyi jogorvoslati eljárás indult, mint a tavalyi év egészében, miközben nem növekedett a 24 nap átlagos ügyintézési idő. A növekedés mögött a hivatalból indított eljárások számának emelkedése áll.

A Hatóság újonnan kapott jogköreiben elért eredmények igazolták a törvényalkotó szándékait, többek között azzal, hogy a szerződések teljesítésének ellenőrzésével erőteljesebben ösztönözhető a jogkövető magatartás.

LMP: a Fidesz képviselői “kézzel vezérlik” a közbeszerzéseket

Az LMP szerint újabb ügyek bizonyítják, hogy a kormánypárti országgyűlési képviselők körzeteikben “gyakorlatilag kézzel vezérlik” az európai uniós forrásokból finanszírozott közbeszerzéseket. Hadházy Ákos, az ellenzéki párt társelnöke csütörtökön, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, a parlament fideszes padsoraiban egy a brüsszeli forrásokat eltüntető “Bermuda-háromszög alakult”, amelyet a korrupcióval vádolt Mengyi Roland mellett a közvetlenül mögötte ülő Simonka György és Varga Gábor alkot.