Összehangolják a logisztikai és a gazdasági fejlesztési elképzeléseket

A kormány a közeljövő logisztikai beruházásait mindenképpen összehangolja a gazdaságfejlesztési elképzelésekkel – mondta Erb Szilvia, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) gépjármű-közlekedési és vasúti szabályozási főosztályának vezetője csütörtökön Velencén, a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) nemzetközi közlekedéslogisztikai konferenciáján.

Hozzátette, hogy a vasúti beruházásoknál kiemelten figyelembe veszik az intermodális szempontokat, akár a személy-, akár a teherfuvarozás fejlesztésről lesz szó.

A főosztályvezető közölte, hogy az Integrált közlekedésfejlesztési operatív programban (Ikop) mintegy 1200 milliárd forint lesz beruházásokra. Az uniós forrásokból megvalósítandó vasúti fejlesztések többek között új járművek beszerzését, a szűk keresztmetszetek felszámolását, az utasforgalmi létesítmények korszerűsítését, a villamosítást és diagnosztikai eszközök fejlesztését jelentik.

Erb Szilvia elmondta, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (Connecting Europe Facility, CEF) keretében 392 milliárd forint jut majd az országnak. Megjegyezte: a teljes keretet sikeresen lekötötték, amelynek több mint kétharmada vasútfejlesztésre megy.

Fülöp Zsolt, az idén 15 éves MLSZKSZ elnöke elmondta, a szervezet az elmúlt 15 évben kidolgozta a logisztikai központok minősítési, illetve a logisztikai pályázatok támogatási rendszerét, biztosítási vagyonközösséget, közös gáz- és villamosenergia beszerzési csoportot hozott létre, és nagy szerepük volt a Budapestet délről elkerülő vasúti körgyűrű (V0) előkészítésében is.

Hozzátette, a szövetségnek 68 tagja van, a tagok és leányvállalataik a GDP 3 százalékát adják, piaci gazdasági erejük 1100 milliárd forint volt 2015-ben. Alkalmazottaik létszáma 7000-9400.

Szatmári Péter, az Európai Bizottság közlekedési főigazgatóságának közúti közlekedéspolitikai munkatársa elmondta, hogy a közeljövőben módosítások várhatók az uniós logisztikai szabályozásokban. A szociális szabályozásnál, különösen a pihenőidő betartása és a kiküldetések szabályozása van terítéken, mert a jelenlegi jogszabályok többféle értelmezésre adnak lehetőséget és nehéz azokat betartani. Cél a jogbiztonság megteremtése és a jobb nyomon követhetőség – tette hozzá.

Rámutatott, hogy a közúti használati díjaknál is ésszerűsítésre van szükség. Az a cél, hogy egész Európában egy fedélzeti eszközzel, egy útdíj-szedési rendszerben fuvarozhassanak a logisztikai cégek – mondta.

Hirdetés