Júliusban csak 0,2%-kal nőtt az ipari termelés – autóipari leállások lehetnek a háttérben

Az autógyárak a szokásos augusztusról előrehozták júliusra a nyári leállásokat, aminek nagy szerepe lehetett az ipar meglepően gyenge júliusi teljesítményében – állapították meg az MTI-nek nyilatkozó piaci elemzők a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szeptember 6-án kiadott előzetes jelentése után.

Az ipari termelés volumene júliusban 0,2%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, a júniusi 4,0 és a májusi 8,8%-os növekedés után. A munkanaphatástól megtisztított index megegyezik a nyers adattal – jelentette első becslése alapján a KSH.

Ürmössy Gergely, az Erste bank vezető makrogazdasági elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában emlékeztetett, hogy a várakozások 7% körüli növekedést prognosztizáltak, ehhez képest különösen gyenge júliusi ipari termelés adat érkezett. Vélhetően a nyári autóipari leállások okozhatták a termelés jelentős visszaesését – közölte, de a feltételezés megerősítésére a részletes adatok közzétételéig várni kell.

Ürmössy Gergely véleménye szerint szeptember végére stabilizálódhat az ipari teljesítmény és folytatódhat az év első felében látott felívelés. Az év egészében 5% körül alakulhat az ipari termelés növekedési üteme.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a júliusi adat arról tanúskodik, hogy ez volt az elmúlt három év legrosszabb teljesítménye, de az elmúlt 5 évre visszatekintve is csak egyszer volt ennél rosszabb hónapja a magyar iparnak.

Közölte, a rendkívül gyenge ipari adat egyben azt is jelenti, hogy a kiskereskedelem után ez a második fontos mutató, ami a vártnál gyengébb harmadik negyedévi gazdasági aktivitásra utal. Ugyanakkor az első hónapból kár lenne elhamarkodott következtetést levonni, mindazonáltal a kép eddig nem túl biztató – vélekedett.

Az ING Bank elemzője hangsúlyozta, ha a részletes adatok is azt mutatják majd, hogy valóban a járműgyártás visszaesése rántotta mélybe a teljes ipart, akkor egyértelmű, hogy az autóipartól való függés komoly gondokat okoz. Nem csupán arról van szó, hogy az önmagában 30%-os részarányt képviselő ágazat gyengélkedik, de a kapcsolódó ágazatok is visszaeső kereslettel és termeléssel szembesülhetnek, vagyis a tovagyűrűző hatásokat figyelembe véve a járműgyártás teljesítménye egyre inkább kulcskérdéssé válik. Ez rávilágít a magyar ipar egysíkúságának veszélyeire.

Kifejtette, a magyar ipar rövidtávú kilátásaival kapcsolatban a júliusi adat után nehéz optimistának lenni, abban lehet bízni, hogy ez a jelentős visszaesés csupán a nyári leállásokkal hozható összefüggésbe, amelyek hatása felerősödött az egyébként is kapacitáskorlátokkal küszködő iparban. Virovácz Péter továbbra is úgy véli, hogy az 5% körüli ipari növekedés 2017 egészében teljesíthető, de ehhez – egy gyenge augusztusra számítva – szeptembertől sokkal magasabb fokozatba kell kapcsolnia az autógyártásnak és a teljes iparnak.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzőjének véleménye szerint, mivel az adatok éles ellentétben állnak szinte minden belföldi és a magyar szempontból lényeges német konjunktúra-mutatóval, azt lehet feltételezni, hogy az autógyártók augusztus helyett júliusban tartották a nyári leállásokat. Amennyiben így van, augusztusban meredek felpattanás várható.

Aláhúzta, a következő hónapokban ismét magasabb ütemre kapcsolhat az ipari termelés, részben a tavalyi alacsony bázis, részben újabb kapacitások üzembe helyezése (élelmiszeripar, gumiipar, elektromos autó akkumulátor gyártás), részben pedig az egyre erősebb európai konjunktúra hatására. Idén 5% feletti növekedésre számít a Takarékbank elemzője az iparban. Lényegesebb gyorsulást 2018-ban vár, amikor újabb jelentős autóipari kapacitások (Audi, Mercedes) lépnek üzembe.

Hirdetés