Jó termésátlag és kiváló minőség a magyar mezőgazdaságban

Az MTI szeptember második hétvégéjén több bíztató hírt is közreadott a magyar mezőgazdaság idei eredményeiről. A zöldségtermés várhatóan 5-10%-kal haladja meg a tavalyi számokat, a gabona esetén pedig a jó termésátlag mellett a minőség kedvezően alakulása ad okot a bizakodásra. De sikert könyvelhetett el a hazai állattenyésztés is, hiszen a legújabb adatok szerint a magyartarka szarvasmarha-állomány tej- és húshozamának – köszönhetően a tenyésztők tudatos magatartásának – fél évtizede folyamatosan növekszik.

5-10%-kal magasabb a zöldségtermés a tavalyinál

Az idei zöldségtermés 2 millió tonna körül várható, ami 5-10%-kal több a tavalyinál – mondta a Magyar Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke az MTI-nek szeptember 9-én.

Ledó Ferenc szerint a hajtatott zöldségek mennyisége 10-15 ezer tonnával lehet több a múlt évinél, elérheti a 440-445 ezer tonnát. A két legfontosabb növényből is 5-10%-os termésnövekedés várható: paprikából mintegy 5 ezer, paradicsomból pedig 8-10 ezer tonnával többet takaríthatnak be a tavalyinál.

A szabadföldi zöldségekből a csemegekukoricánál várható nagyon jó termés – ez várhatóan meghaladja majd az 500 ezer tonnát. Tavaly mintegy 470 ezer tonna termett.

A zöldborsó betakarítása is befejeződött. Az idén 85-90 ezer tonna volt a termés, ami várhatóan 5-8%-kal lesz több, mi az előző évben. Az ipari paradicsom betakarítása most mintegy 60% körüli, a termésmennyisége 120-130 ezer tonna körüli lesz várhatóan, ami a tavalyinál 10 ezer tonnával lehet több.

A fokhagyma mennyisége a múlt évihez hasonló 7,5-8,0 ezer tonna lesz, a minőség a tavalyinál jobb. A vöröshagymából 60-65 ezer tonnára számítanak, néhány százalékkal többre a tavalyinál. A betakarítás a kétharmadánál tart. A gyökérzöldségek mennyisége a tavalyi szinten lesz.

Kiváló minőség és erős termésátlag a gabona

Biztosított Magyarország gabonaellátása, és exportra is bőven jut az idei termésből – foglalta össze az MTI Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) parlamenti államtitkára szeptember 10-én elhangzott beszédének legfontosabb gondolatait.

– Az őszi búza aratása mindenhol befejeződött, 958 ezer hektáros területről 5 millió tonnás a termés. A legmagasabb termésátlagokat Tolnából és Baranyából jelentették – emelte ki az államtitkár, a 15. euroregionális kenyérfesztivál alkalmával megtartott beszédében Győrben.

Az átlaghoz képest több étkezési őszi búza termett az idén. Az étkezési és a takarmánybúza aránya általában 30-70%-os, idén viszont körülbelül fele-fele arányú. A nagyobb mennyiségű étkezési búza pedig tovább növelheti az ágazat kiviteli arányát is. Ez utóbbi azért is jó hír – emelte ki Nagy István – mert a géntechnológiai módosításoktól mentes, kiváló minőségű magyar gabona keresett árucikk Európában.

Folyamatosan javul a magyartarkák tej- és húshozama

A 2010 óta fokozatosan javult a termelésellenőrzés alatt álló magyartarka szarvasmarha-állomány tej- és húshozama – mondta a Magyartarka Tenyésztők Egyesületének ügyvezető igazgatója az MTI-nek szeptember 10-én.

– A hazai magyartarka-állomány létszáma évek óta 55-60 ezer, az egyesület 1500 tagja által tartott 32 ezer egyedből már tizenegyezret vontak be a termelésellenőrzésbe. Az egyesület teljesítményvizsgálatai szerint 2010 óta mind a kettős – tej- és húshasznosítású –, mind a húshasznú magyartarkák hozama javult – mondta Füller Imre ügyvezető igazgatója.

Mint mondta, a kettőshasznú magyartarkák tejtermelése 2016-ban meghaladta átlagban az évi 6300 kilogrammot (a 2010-es átlagtermelés még csak 5949 volt), eközben megmaradt a tej magas, 3,95%-os zsírtartalma, és 3,45%-ról 3,5%-ra nőtt a fehérjetartalma. A bikák választási súlya a 2010-es 240-ről 249 kilogrammra, az üszőké 236-ról 241 kilogrammra nőtt.

Az egyesület 2016-os tenyésztési programja szerint – főként tenyészbika előállításához – a kiváló magyartarka bikák mellett, hegyitarka – magyar, osztrák, német és svájci – tenyészbikákat használnak. Az egyesület az állománytól a tejtermelésben évi 1-1,5%-kos növekedésre számít, a hústermelő képesség romlása nélkül.

Az egyesület 2018-ban indítja genomszelekciós programját a bikák tenyészértékének korai meghatározására. Jelenleg ivadékvizsgálattal határozzák meg a tenyészértéket, míg a genom – azaz az örökítő anyagok összességének – szelekciója ezt a 4-5 évig tartó folyamatot rövidíti le azzal, hogy segítségével a tenyészértéket már az embrióból is meg lehet határozni.

Az egyesület igazgatója arról is beszámolt, hogy a magyartarka keresett a piacon, a fajtát főleg Törökországban, de a horvát, a német és az osztrák piacon is értékesítik.

A 8-9 hónapos állatot jelenleg kilogrammonként 900 forintért lehet eladni, míg például a fiatal bikák átlagos felvásárlási ára a Magyar Állattenyésztők Szövetségének adatai szerint augusztusban 750-770 forint között volt.

A magyartarka a ma több mint 850 ezres hazai szarvasmarha-állomány 15-20%-át adhatja, és az egyesület ügyvezető igazgatója szerint arányosan részesedik a kivitelből, amelynek értéke 2015-ben meghaladta a 39 milliárd forintot.

Hirdetés