Az élelmiszerfogyasztás is táplálta a kiskereskedelmi forgalom növekedését

Az MTI-nek nyilatkozó elemzőket meglepte, hogy az élelmiszerértékesítés növekedése is hozzájárult a kiskereskedelmi forgalom tavaly novemberi dinamikus emelkedéséhez, amely prognózisuk szerint az idén is folytatódik.

A Központi Statisztikai Hivatal most kiadott első becslése szerint tavaly novemberben 6,4 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi üzletek forgalma az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az előzetes adatok szerint az októberi 9,7 százalékról novemberben 10,2 százalékosra gyorsult az iparcikküzletek értékesítési volumene, 4,0 százalékkal emelkedett a élelmiszerboltok és 3,7 százalékkal a benzinkutak forgalma.

Novemberben az euróövezetben is a vártnál erősebben nőtt a kiskereskedelmi forgalom.

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) áltat közölt, szezonálisan kiigazított adatok szerint a 19 tagú eurózónában havi összevetésben 1,5 százalékkal, éves szinten pedig 2,8 százalékkal bővült a kiskereskedelmi forgalom.

Elemzők havi 1,3 százalékos és 2,2 százalékos éves növekedést vártak, miután októberben az előző hónaphoz képest 1,1 százalékkal csökkent, éves összehasonlításban pedig 0,2 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom.

Az Európai Unióban havi 1,5 százalékkal, éves összevetésben pedig 2,7 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom novemberben az előző hónapban mért 0,6 százalékos csökkenés, illetve 0,7 százalékos növekedés után.

Az előző év novemberéhez képest az euróövezetben 1,6 százalékkal, az unióban pedig 1,4 százalékkal nőtt az élelmiszerek, italok és dohánytermékek forgalma, míg a benzinkutaké 0,2 százalékkal, illetve 0,9 százalékkal bővült. A nem élelmiszeripari termékek eladása az euróövezetben és az unióban egyaránt 4,1 százalékkal ugrottak meg.

Havi összehasonlításban az euróövezetben 1,2 százalékkal emelkedett az élelmiszerek, italok és dohánytermékek forgalma, a nem élelmiszeripari termékek eladásai pedig 2,3 százalékkal nőttek. Az unióban szintén 1,2 százalékkal bővült az élelmiszerek, italok és dohánytermékek eladása, a nem élelmiszeripari termékeké pedig 2,1 százalékkal.

Az Eurostat adatai szerint Magyarországon éves szinten 6,4 százalékkal, az előző hónaphoz képest pedig 0,7 százalékkal bővült a kiskereskedelmi forgalom novemberben.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője azt emelte ki, hogy a novemberi kiskereskedelmi adat jelentős pozitív meglepetést hozott a piaci várakozásokhoz képest, különösen annak fényében, hogy milyen gyenge teljesítményt mutatott az ipar. A legnagyobb meglepetést az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi egységek forgalmában tapasztalt 4 százalékos bővülés okozta, amely az idei év legmagasabb növekedési üteme és ez a szektor állhatott a teljes kiskereskedelem pozitív meglepetése mögött – tette hozzá. Továbbra is a kedvező munkaerő-piaci folyamatok segítik a fogyasztási hajlandóság és így a kiskereskedelmi forgalom növekedését.

Ami az utolsó negyedévre vonatkozó GDP-növekedést illeti, önmagában a kiskereskedelmi adat (mind az októberi, mind a novemberi) bizakodásra ad okot, ugyanakkor a gyenge ipari teljesítmény csökkenti annak valószínűségét, hogy elérhető lesz 2017 egészében a 4 százalék vagy az a feletti GDP-növekedés – jegyezte meg az ING vezető elemzője.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kommentárjában arra mutatott rá, hogy a kiskereskedelemnek lökést adhattak a fekete péntek akciói, valamint a nyugdíjak korrekciója és a nyugdíjprémium is. A tavaly várhatóan 10 százalék feletti reálbér növekedés, a tavaly decemberben 17 éves csúcsra ugró fogyasztói bizalom, a háztartások pénzügyi vagyonának meredek növekedése miatt a következő hónapokban fennmaradhat a kiskereskedelmi forgalom 6 százalék körüli növekedési üteme. Tavaly 4,5 százalék feletti lehetett a növekedés a kiskereskedelemben, amit idén 5 százalékhoz közeli növekedés követhet.

A kiskereskedelemnek további lökést adhat az új lakások következő negyedévekben várható átadási hulláma is. A háztartások ugyanakkor nem csupán a kiskereskedelemben növelik fogyasztásukat, így a vendéglátás, belföldi turizmus, valamint egyéb szolgáltatások területén is jelentős növekedésre lehet számítani. A kiskereskedelem gyorsulása összhangban van a Takarékbank várakozásával, hogy az utolsó negyedévben markánsan gyorsulhat a GDP növekedése, így a tavalyi évre továbbra is 4 százalékos GDP növekedésre számítanak.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint elsősorban a tartós fogyasztási cikkek iránti kereslet miatt tartósan emelkedő pályán van a kiskereskedelem. 2017-ben 5 százalékos lehetett a forgalom növekedése és 2018-ban szintén 5 százalék körüli emelkedésre van kilátás. A kiskereskedelmet a lakossági fogyasztás hajtja, ami részben a bérek emelkedésének köszönhető. A háztartások elsősorban tartós fogyasztási cikkekből vásárolnak többet, mint a korábbi években, mondta.

Németh Dávid felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt időszakban elsősorban a fizetésekből fogyasztottak a háztartások, a jövőben azonban kockázatot jelenthet, ha tartósan és jelentősen megnő a hitelből történő fogyasztás súlya a gazdaságban, mert ez egyensúlytalansághoz, túlfűtöttséghez vezethet. “Fontos azonban, hogy most még nincsenek ilyen egyensúlyi problémák, halvány jelek azonban már utalnak arra, hogy a lakosság hajlandó inkább hitelből fogyasztani” – figyelmeztetett a szakember.

Nyeste Orsolya, az Erste szenior makrogazdasági elemzője szintén kiemelte, hogy a várakozások felett teljesített a kiskereskedelem tavaly novemberben, mindhárom termékcsoport érdemben hozzájárult a bővüléshez. Hozzátette: az ágazat bővülését várhatóan az idén is támogatja majd a reálbérek további emelkedése, valamint a magas szinten lévő fogyasztói bizalom. Mindez azt sugallja szerinte, hogy a háztartások fogyasztása az idei évben is meghatározó tényezője lesz a GDP bővülésének.

Hirdetés