Visszafogottabban ugyan, de folytatódhat a reálbérek növekedése

A tavalyinál mérsékeltebb ütemben ugyan, de idén is folytatódik a reálbérek emelkedése – prognosztizálták piaci elemzők a Központi Statisztikai Hivatal héten kiadott jelentése után az MTI-hez eljuttatott kommentárjukban.

KSH

általános adatok:

2017. január-decemberben a bruttó átlagkereset 297 000 forint, a nettó átlagkereset 197 500 forint volt. A múlt év tizenkét hónapjában a bruttó és a nettó keresetek  átlagosan 12,9 százalékkal nőttek az előző évhez viszonyítva.

A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá az állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással.

 

bruttó átlagkeresetek és a növekedés mértéke szektoronként:

ipar: 340 ezer Ft/ 11,8 százalék

építőipar: 271 ezer Ft/ 19,4 százalék

ingatlanügyletek: 347 ezer Ft/ 18,1 százalék

energia szektor: 556 ezer Ft/ 7,2 százalék

pénzügy, biztosítás: 623 ezer Ft/ 8,8 százalék

vendéglátás: 199 ezer Ft/ 14,8 százalék

kereskedelem:  296 ezer Ft/ 13,4 százalék

közigazgatás:  391 ezer Ft/7,7 százalék

oktatás: 319 ezer Ft / 9,7 százalék

egészségügy: 321 ezer Ft/ 15,3 százalék

szociális ellátás: 133 ezer Ft/10,3 százalék

Horváth András, a Takarékbank elemzője a szakemberhiány, illetve a 8 és 12 százalékos további bérminimum-emelés hatására 9 százalékot meghaladó bérnövekedést vár az idén, ami a 2,6 százalékos éves infláció mellett 6 százalékot meghaladó reálbér növekedést jelent a tavalyi 10,3 százalék után. Számításai szerint 2013-tól 2018 végéig összesen 40 százalékkal, közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig 42 százalékkal nőnek a reálbérek. Mint hozzátette, felfelé mutató kockázatot jelent, hogy egyes hiányszakmákban továbbra is gyorsuló bérnövekedésre lehet számítani.

Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője azt emelte ki, hogy a reálértelemben is gyors bérnövekedés, valamint a folyamatosan erősödő fogyasztói bizalom arra enged következtetni, hogy a belső keresletnek tavalyihoz hasonlóan idén is fontos szerepe lesz a GDP növekedésében.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint Magyarországon még sosem volt példa a tavalyi 10,3 százalékos reálbér-emelkedésre, és az idén sem sikerül azt megismételni. Átlagosan 8 százalékos nettó béremelkedéssel kalkulál és enyhén gyorsuló 2,6 százalékos inflációval, amiből 5,3 százalékos reálkereset emelkedés adódik. A tavalyi adatok hátterét elemezve egyebek közt kiemelte, hogy az állami szektorban dinamikusabban nőttek a bérek, a számos területet érintő bérrendezéseknek, valamint a nem havi rendszerességű juttatások drasztikus 32,1 százalékos emelkedésének köszönhetően.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője azt is elmondta, hogy a munkaerőpiacon új helyzet alakult ki az elmúlt időszakban, számos nagyvállalat ugyanis elkezdte visszatelepíteni termelését Európába és új kapacitásokat tervez létrehozni. Ahhoz, hogy valóban helyet kaphassanak ezek a cégek a régióban, rengeteg munkaerőre lenne szükségük, de egyrészt problémát okoz a népesség csökkenése, másrészt a régiós országoknak meg kell küzdeniük a nyugat-európai elszívó hatással. A hatékonyság növelése jelentheti a megoldást az automatizálás fokozásával.

Továbbra is érezhető a munkaerőhiányból adódó nyomás, amely idén is felfelé hajtja majd a fizetéseket – vélekedett Németh Dávid, aki szerint összességében a fizetések 10 százalék körüli emelkedése várható ebben az évben, a felgyorsuló infláció miatt a reálbérek 7-8 százalékkal nőhetnek.

Hirdetés