A magyar gazdaság választások előtt

A héten tette közzé a GKI a magyar gazdaságról szóló – a választásokat megelőző utolsó – összefoglalóját, melyben a világgazdasági helyzetet is elemezve mutatja be a hazai állapotokat valamint a jövőre vonatkozó előrejelzéseit.

Az elemzés legfontosabb számadatait összegző bevezető szerint 2017-ben a magyar gazdaság a vártnál kissé gyorsabban, 4%-kal bővült, ami lényegesen gyorsabb az EU átlagánál, de a régióban közepes ütem. A GKI nem változtat 2018. évi 3,8%-os GDP és 9%-os beruházási előrejelzésén, a fogyasztás várható bővülését viszont 3,5%-ról 4%-ra emeli. Az ágazatok közül az építőipar tavalyi szárnyalása a magas bázis miatt lassul, de továbbra is ez az ágazat növekszik a leggyorsabban. Az ipar a tavalyihoz hasonlóan 5%-kal bővül, a mezőgazdaság 2017. évi visszaesését idén várhatóan növekedés, a közigazgatásét stagnálás követi, némi gyorsulásra pedig a pénzügyi szektorban lehet számítani. A GKI korábbi előrejelzéséhez képest 3%-ról 2,7%-ra csökkenti idei inflációs, 4%-ról 3,7%-ra munkanélküliségi prognózisát.

Keretek

A világgazdaságot tekintve a konjunktúra a korábban vártnál is erőteljesebben folytatódik, bár továbbra is elmarad a válság előttitől. A globális fellendülés a fejlett országok bővülő köre mellett mind több felzárkózó és fejlődő országra terjed ki. Ugyanakkor a geopolitikai feszültséggócok és a terrorizmus mellett új veszélyforrások alakultak ki. Egyelőre bizonytalan, hogy a februári tőzsdei zuhanás majd korrekció csak átmeneti hullámzás, vagy egy tartós lejtmenet kezdete-e. Súlyosan érintheti a világkereskedelmet az amerikai elnök által kezdett vámháború. Az EU jövője szempontjából kedvező, hogy végre megalakul a német kormány, ugyanakkor gondot okoz, hogy a reformokra szoruló Olaszországban előretörtek a populista és eurószkeptikus erők. A német-francia tengely megerősödése az Egyesült Államoktól kényszerűen függetlenedő, többsebességes európai integráció, az euróövezet megerősítése és kiterjesztése felé mutat, miközben még tisztázatlan a Brexit módja. A világszerte rendkívül alacsony kamatlábak és energiaárak időszaka lassan véget ér.

A gazdasági várakozások Európa-szerte – így Magyarországon is – nagyon kedvezőek. Az EU konjunktúraindexe januárban több mint egy évtizedes csúcspontjára került, s februárban ehhez képest csak minimálisan csökkent. Az ipari várakozások azonban romlottak, a magyar szempontból különösen fontos német ipari bizalmi index öt havi mélypontjára esett, bár még így is kedvező. A GKI konjunktúraindexe viszont februárban új történelmi csúcsára emelkedett.

A csúcsra járatott magyar növekedés is csak közepes a régióban, s jelentős részben az EU-támogatások valamint a választási élénkítés következménye. Számos nemzetközi intézmény (OECD, IMF, EU) is arra hívja fel a magyar kormány figyelmét, hogy a mostani, viszonylag jó években kellene megalapozni a tartósan fenntartható növekedést. Konkrétan az EU-forrásoktól való túl erős függés lazítására, az EU-ban magas államháztartási hiány csökkentésére, az intézményrendszer piacgazdasági szemléletű átalakítására és a versenyképesség javítására lenne szükség, figyelembe véve, hogy a belső kereslet által hajtott növekedés rontja az egyelőre kiváló külső egyensúlyt is. A magyar gazdaságpolitika három jellegzetes problémája a verseny kiiktatása, a humán tőke eróziója és a nemzetközi elszigetelődés. A választások után a magyar Európa-politika,
ezen belül az euró bevezetéséhez való viszony újragondolására lesz szükség, ami szükségképpen ki kell, hogy hasson a magyar modellre is – írja a GKI elemzése

A magyar gazdaság mutatószámokban

Tavaly a magyar gazdaság a GKI – és a legtöbb más előrejelző intézmény, az MNB-től az EU-n át az IMF-ig – által vártnál gyorsabban, de a kormány által prognosztizáltnál egy hajszállal lassabban, 4%-kal bővült. Az EU módszertana szerinti növekedés 4,2% volt, ami lényegesen gyorsabb az EU 2,4%-os átlagánál, miközben a régióban csak közepes.

2018-ra a GKI 3,8%-os növekedéssel számol, s a kormány kivételével (4,3%) gyakorlatilag minden előrejelzés a 4%-ot csak megközelítő növekedést valószínűsít. Ez ismét lényegesen meghaladná az EU 2,3%-os átlagát, de a régióban feltehetőleg ismét csak közepes lesz.

2018-ban immár hatodik éve tart a fogyasztás bővülése. A reálkereset növekedése a tavalyi 10% után 4,5% körülire lassul, a fogyasztásé viszont lényegében változatlan (4%) marad.

A 2017-ben újraindult beruházási ciklus hatására tavaly 17%-os volt a beruházások növekedése, idén 9%-os volumenbővülés várható. A 2016-ban 19,2%-os beruházási ráta 2017-ben 21,5%-ra nőtt, idén pedig 22,5%-ra emelkedhet, elérve a válság előtti szintet. 2018-ban – részben az EU források hatására – minden ágazatban élénkülnek a beruházások.

A 2016. évi, stagnálásnál alig jobb növekedés után 2017-ben érdemben emelkedett az ipari termelés, igaz az utolsó negyedévben már jelentős lassulást mutatva.

A járműipar húzóereje csaknem három éve megszűnt, a járműipari technológiai átalakulás fékező hatása idén is megmarad. A bruttó termelés 2018-ban is a tavalyi 5% körüli ütemben bővül.

Az építőipar tavaly szárnyalt, a termelés (a 2016-os nagy visszaesés után) csaknem 30%-kal növekedett. A nagyon magas szerződésállomány és a történelmi csúcsán levő építőipari bizalmi index az építési konjunktúra folytatódását vetíti előre a közbeszerzési, a lakossági és a vállalati piacon is. 2018-ban a termelés várhatóan 10%-kal emelkedik.

2017-ben a mezőgazdaság GDP termelése 9%-kal, a bruttó kibocsátás volumene 5%-kal csökkent. A visszaesést elsősorban a rossz időjárás, másrészt a nem megfelelő termelési szerkezet magyarázza. A nagy ingadozásokban azonban a valódi földpiac hiányának, a földbe való befektetés kockázatos voltának is fontos szerepe van. Változás idén sem várható, a kis egyéni gazdaságok túlzott preferálása a gazdálkodó szervezetekkel szemben a mezőgazdasági termelés szerkezetének torzulásához és technikai lemaradáshoz vezet. Idén átlagos időjárás esetén 5% körüli agrár-GDP növekedés várható.

A szolgáltatási GDP 2017-ben 3,3%-kal, a nemzetgazdasági átlagnál alacsonyabb ütemben bővült, mértéke azonban szinte megegyezett a 2016. évivel és az idén várhatóval. 2018-ban növekedés ismét csak az üzleti szolgáltatásoknál várható, a közösségi szolgáltatásoknál a tavalyi 1,3%-os visszaesés után stagnálás valószínű. A kiskereskedelmi forgalom 2017-ben 4,9%-kal bővült, idén 4,5% körüli bővülés várható.

A külkereskedelmi áruforgalom többlete 2017 után 2018-ban is mérséklődik (a 2016. évi 9,7 milliárd euróról 8,1 majd 7 milliárdra), a szolgáltatásoké viszont tovább emelkedik.

A munkanélküliségi ráta 2013-tól látványosan csökken, s 2016-tól mind erősebb munkaerőhiány tapasztalható. A statisztikai javulás kezdetben a közmunka és a külföldi munkavállalás robbanásszerű elterjedésének volt az eredménye, de jelentősen bővült a valós hazai foglalkoztatás is. A foglalkoztatás bővülése azonban a tavalyi 1,6%-ról 1% körülire lassul. A munkanélküliségi ráta éves átlagban a tavalyi 4,2% után idén 3,7%-ra, esetleg az alá mérséklődik, miközben a közfoglalkoztatás tovább csökken.

A pénzügyi szektorban az új hitelek nyújtása már több éve növekedni kezdett, 2016-tól azonban a vállalati, 2017-től pedig a lakossági hitelállomány is emelkedik. 2018-ban a vállalati és lakossági hitelek további bővülése várható. A bankok hitelportfoliója, profitabilitása és tőke-megfelelési mutatója kedvező. Az állam és a bankok önfinanszírozási program következtében kialakuló kölcsönös függése, egyes magyar tulajdonú bankoknál a tulajdonosi és hitelezett kör nem kellő elkülönülése kockázatok forrása.

Az államháztartási deficit 2018-ban már hatodik éve lesz 3% alatt, a GDP-arányos államadósság pedig csökkenő pályán. A 2017. évi GDP-arányos deficit 1,9%, az előirányzott 2,4%-nál lényegesen alacsonyabb lett. Ugyanakkor az EU-támogatások széleskörű hazai megelőlegezése következtében tavaly a központi alrendszer pénzforgalmi deficitje csaknem 70%-kal meghaladta az előirányzottat, 2018 első két hónapjában pedig megközelítette az éves előirányzat 40%-át.

GDP-arányos deficit 0,6 százalékpontos, 2,5%-ra való, „választási” emelkedése van előirányozva. Az EU prognózisa szerint az EU-ban csak a román és francia államháztartási hiány lesz ennél magasabb. A GDP-arányos államadósság tavaly 1,8 százalékponttal, a tervezettnél valamivel kisebb mértékben csökkent. Az Eximbank beszámításával az adósságráta 74% volt. A GKI szerint idén 2,5% körüli deficit és 72-73%-ra csökkenő GDP-arányos államadósság várható.

2017-ben a fogyasztói árak az előző évi 0,4% után 2,4%-kal nőttek. 2018 januárjában 2,1%, februárban még alacsonyabb, 1,9% volt az infláció, a maginfláció viszont kissé emelkedett. A GKI mindezek alapján 3%-ról 2,7%-ra csökkentette éves inflációs előrejelzését, s az alapkamat változatlanságára (0,9%), éves átlagban 312 forintos euróra számít.

A folyó fizetési mérleg egyenlege a 2016. évi 7 milliárd eurós, hatalmas aktívum után 2017-ben a külkereskedelmi többlet visszaesése miatt 4,5 milliárd euróra csökkenhetett, s 2018-ban tovább, 3,5 milliárd euróra mérséklődik. Az EU-támogatások újraindulása következtében a külső finanszírozási képesség viszont a 2016. évi 7 milliárd euróról 2017-ben 7,7 milliárd euróra emelkedhetett, 2018-ban pedig várhatóan 8 milliárd euró lesz, ami egyaránt a GDP kb. 6,2%-a.

A külföldi tőke nettó beáramlása 2016-ban némi lendületet kapott (1,9 milliárd euró), de tavaly az első három negyedévben ez csak 0,4 milliárd euró volt, s idén sem várható jelentős bővülés. A külföldiek Magyarországon befektetett működőtőke-állománya 2008 eleje óta mindössze 3 milliárd euróval emelkedett, a nettó közvetlen külföldi befektetések GDP-arányos állománya a válság előtti 50%-ról 2016-ra 45% körülire csökkent, s aránynövekedésre idén sem lehet számítani.

A GKI nem változtat 2018. évi 3,8%-os növekedési előrejelzésén, de az ennél magasabb ütemnek valamivel nagyobb az esélye, mint az alacsonyabbnak. Az infláció esetében a GKI idei prognózisa 3%-ról 2,7%-ra csökkent, itt a kisebb és nagyobb ütemnek hasonló a valószínűsége.

A magyar gazdaság középtávú pályája szempontjából  a legnagyobb kockázatot a magyar Európa-politika változatlansága jelenti – annak minden belföldi vonzatával együtt -, mert ebben az esetben az EU perifériájára szorulhat Magyarország.

A teljes jelentés elérhető a GKI oldalán.

Hirdetés