Globális kihívás a korrupció visszaszorítása

A cégvezetők közel 40 százaléka szerint az üzleti életben gyakori jelenség a vállalati visszaélés. Magyarországon minden ötödik válaszadó úgy véli, iparágában elterjedt gyakorlat a vesztegetés, ami felülmúlja mind a régiós országok, mind a fejlődő piacok átlagát – állapítja meg az EY legfrissebb globális felmérése.

Nem javult a korrupciós helyzet a globális piacokon az elmúlt hat évben, annak ellenére sem, hogy mind a szabályozási környezet, mind a cégek soha nem látott szigorral lépnek fel az ilyen esetekkel szemben – hangsúlyozza az EY Globális Visszaélési Felmérése (Global Fraud Survey) ami 55 országból összesen 2550 vezető megkérdezésén alapul.  Az elemzés szerint a  jogellenes magatartás elleni fellépés leghatékonyabb eszköze egyébként, ha az adott szervezet nyilvánvalóvá teszi, hogy a cég átlátható működése nem csupán a menedzsment, de a dolgozók felelőssége is.

Magyarországon a válaszadók kétharmada látja úgy, hogy a korrupció gyakori jelenség a gazdasági szférában, miközben régiónkban a megkérdezettek alig fele nyilatkozott hasonlóan. A felmérés szerint a hazai cégvezetők közel negyede tartja elfogadhatónak személyes ajándék, szolgáltatás vagy szívesség nyújtását a siker érdekében, 16 százalékuk szórakoztató programokat, négy százalékuk akár készpénzt is felajánlana.

Magyarországon a globális átlagnál valamivel több menedzser gondolja úgy, hogy a munkatársaknak is felelőssége van a fedhetetlen céges kultúra kialakításában (46 és 42 százalék). A hazai kitöltők szerint az etikus szervezeti magatartás legnagyobb előnye az ügyfelektől és a vásárlóktól érkező pozitív megítélés, az esetleges büntetések elkerülése, a vállalatról kedvező kép kialakítása, valamint a nyereséges tevékenység biztosítása. Mindemellett számos döntéshozó tekint erre a tehetséges munkaerő megszerzésének és megtartásának fontos eszközeként is.

„A nemzetközi felmérés jelentős eltéréseket mutat az átlátható működés iránti elköteleződés és annak gyakorlati megvalósulása között. Tíz kitöltő közül nyolc érzi úgy, hogy megfelelő rendszereket építettek ki az illegális cselekményeket elkövetők megbüntetésére, azonban alig több mint 50 százalékuk számolt be arról, hogy ezekkel az eszközökkel éltek is az elmúlt években” – tette hozzá Biró Ferenc, az EY Visszaélés-kockázatkezelési Szolgáltatások partnere. A szakember szerint a hazai és nemzetközi vállalatvezetők hatékony rendszerek és iránymutatások hiányában nem tudják kihasználni az etikus működésben rejlő előnyöket, amelyek megfelelő szakértelemmel üzleti szempontból is látványos eredményeket hozhatnak. Ebben kulcs szerepe van annak, hogy a vezetőség felismerje, olyan erkölcsi normákra épülő szervezeti kultúra kialakítására van szükségük, amellyel a dolgozók is szívesen azonosulnak.

EY

Hirdetés