A munkanélküliségi ráta elérte az alsó határt

A munkanélküliség fél éve gyakorlatilag stagnál, azaz a munkaerőpiac elérhette az egyensúlyi állapotot, a szezonális hatások miatt a következő hónapokban mégis nőhet a foglalkoztatottság, mert az inaktív népesség, a közfoglalkoztatottak és a külföldön dolgozók még jelentős tartalékot képeznek – így kommentálták a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden kiadott legfrissebb munkaerőpiaci adatait az MTI-nek nyilatkozó elemzők.

A KSH jelentése szerint a február-áprilisi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 445 ezer volt, 67 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 1,5 százalékponttal 68,8 százalékra emelkedett. A munkanélküliek átlagos létszáma az egy évvel korábbihoz képest 32 ezerrel, 177 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal, 3,8 százalékra csökkent.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában kiemelte: az áprilisi munkanélküliségi adatközlés alapján immár hatodik hónapja gyakorlatilag stagnál a mutató, és az adatok arra utalnak, hogy az ország munkaerőpiaca elérkezhetett az egyensúlyi szinthez.

A foglalkoztatás bővülése továbbra is kedvező szerkezetű. Felidézte, hogy az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma közel 128 ezerrel emelkedett egy év alatt, mindeközben a közmunkások és a külföldi telephelyen dolgozók száma csökkent. Fontosnak tartotta azonban kiemelni, hogy a külföldi telephelyen dolgozók statisztikája nem egyenlő a ténylegesen külföldön dolgozók számával. Az Eurostat napokban közzétett átfogó adatközlése szerint nagyjából 339 ezer magyar dolgozhat külföldön. (A KSH 97 ezer embert sorol “a külföldi telephelyen dolgozók” közé.)

Az első négy hónap adatai alapján Virovácz Péter a továbbiakban már nem vár markáns változást, az idei év végére a munkanélküliségi ráta 3,7 százalék körül alakulhat. Jelentősebb csökkenés abban az esetben lehetséges, ha a most a fennálló strukturális problémákra – a munkaerő kereslet és kínálat közötti képzettségbeli és földrajzi eltérésekre – a gazdaságpolitika megfelelő választ ad.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzőjének véleménye szerint a munkaerőpiac feszességét jelzi, hogy nemcsak a munkanélküliségi ráta csökkent, hanem mind az aktivitási, mind a foglalkoztatottsági ráta tovább emelkedett. Úgy látja, a szezonális hatásoknak köszönhetően az elkövetkező hónapokban valamelyest tovább csökkenhet a munkanélküliségi ráta, a közmunkaprogramban dolgozó számának alakulásával kapcsolatos bizonytalanságok miatt a mérték azonban kérdéses. Az elsődleges munkaerőpiac mostani feszített helyzete miatt az év egészében 4 százalék alatt maradhat a mutató.

Az alacsony munkanélküliség a bérek emelkedésében is tükröződik. A továbbra is erős reálbér-emelkedés és fogyasztói bizalom pedig arra enged következtetni, hogy a gazdasági növekedés egyik fő hajtóereje idén is a lakossági fogyasztás lesz. Az Erste becslése szerint az idei évben 3,7 százalékkal bővülhet a magyar GDP, ám az esetlegesen magasabb fogyasztás miatt felfelé mutató kockázat övezi az előrejelzést – fejtette ki Nyeste Orsolya.

Horváth András, a Takarékbank elemzője azt várja, hogy a foglalkoztatottak száma az idén nyáron, a 1980-as évek eleje óta először, átlépi a 4,5 milliót. A munkanélküliségi ráta 2018-ban várhatóan 3,0 százalékig süllyed a nyár végére, az éves átlag pedig 3,4 százalékos lehet. A képzett munkavállalók hiánya lassíthatja a növekedést, de ez egyben a termelékenység és a hatékonyság fokozását, illetve a munkaerőt kiváltó beruházások felfuttatását kényszeríti ki a vállalkozásoknál. A szűkös munkaerő-kínálatból eredő további erőteljes reálbér növekedés pedig tovább ösztönzi a lakossági beruházásokat és a fogyasztást.

A magyar gazdaság a Takarékbank elemzője szerint tovább közelít a teljes foglalkoztatottság állapota felé. Arra is felhívta azonban a figyelmet, hogy a munkanélküliségi ráta helyett a teljes foglalkoztatás megállapításához érdemesebb a foglalkoztatási rátát vizsgálni. Ezt a rátát tekintve viszont további 4-5 százalékpontos javulásra van tér a legjobb teljesítményt nyújtó európai államokhoz képest. Az aktív korú népesség létszáma alapján ez további 250-300 ezer új munkahelyet jelent, ezt követően lenne kijelenthető a teljes foglalkoztatottság.

A munkaerőhiányról szóló folyamatos hírek ellenére a Takarékbank elemzője szerint több mint 500 ezres munkaerő tartalékkal rendelkezik a magyar gazdaság az inaktívak jelentős számát, a közfoglalkoztatottak, a külföldre ingázók és a munkanélküliek számát tekintve. Horváth András úgy látja, hogy központi államigazgatásból is több tízezer magasan képzett munkavállalót kellene átvezetni a versenyszférába az egészségesebb hazai foglalkoztatási szerkezet érdekében.

MTI

Hirdetés