Miről árulkodnak az OECD foglalkoztatási adatai?

Az OECD nemrég tette közzé a tagországok friss foglalkoztatásra vonatkozó adatsorait, de bizonyos eredményeket az OECD Employment Outlook 2018 című (egyébként évenként megjelenő) kiadványában részletesen is kielemez.

Az adatok bűvöletében

A legfrissebb, összehasonlítást is lehetővé tévő adatsorok jól mutatják, hogyan állnak (illetve álltak az adatfelvétel idején) az OECD országai, így köztük Magyarország is a legfontosabb foglalkoztatási adatok terén. Mivel az adatbázisban historikus adatok is rendelkezésre állnak, arra is lehetőségünk van, hogy trendeket figyelhessünk meg.

A szervezet adatokat bemutató grafikus felületei jó időtöltést biztosít az adatok szerelmeseinek – hogy ne rontsuk el az élvezetet csak pár információt emelnénk ki a számsorokból.

Ledolgozott órák száma

A ledolgozott órák szám esetében 2017-ben Magyarország hozta az OECD átlag körüli értéket (előző 1740, míg utóbbi 1759 óra), az országok között pedig ezzel a középmezőnyben kapott helyett.

Magyarország azt az általános tendenciát is követi, hogy az éves ledolgozott órák száma folyamatosan csökken (tavalyhoz képest például 20 órával), azonban e területen elmarad a fejlett nyugat-európai országok mellett. Az adatsorok szerint a németek dolgoznak a legkevesebbet, de 1600 óra alatt marad a legtöbb skandináv és Benelux ország mellett Franciaország és Svájc is.

Ez az adat egyébként a régió országaiban is komoly eltérést mutat. Míg Szlovénia és Szlovákia  az átlag alatti értékeket mutat, Csehország már meghaladja, Lengyelország pedig messze az egyik legmagasabb értéket produkáló uniós ország (Görögország mögött).

Átlagbér

A fenti adatokhoz mérten azonban meglepő, hogy 2017-ben a vizsgálatban résztvevő országok közül csak Mexikóban volt alacsonyabb az átlagbér, mint Magyarországon (22.576 dollár). (Fontos azonban, hogy az adatokat dollárban közlik, ami értelem szerűen kissé torzíthatja az eredményeket.)

Mindez annak ellenére történik, hogy 2016-hoz képest 8,5, 2015-höz képest pedig 13 %-kal nőtt annak értéke.

Persze a régió országai sem teljesítenek túl jól – a felmérésben részt vett kelet-közép-európai államok a lista alsó harmadában találhatóak, igaz itt is vannak azért eltérések. A kevesebb órát dolgozó szlovénok átlagfizetése majd 35 ezer dollár, a magyaroknál majd 150 órával többet dolgozó lengyelek pedig valamivel több mint 27 ezer dollár.

Korcsoportok és részmunkaidősök

A magyar adatok a 15-24-évesek foglalkoztatási kategóriában továbbra is jelentősen elmaradnak az OECD átlagtól (így a fejlettebb európai államoktól), de a historikus adatok szerint az utóbbi években javult a helyzet. Ez a trend egyébként az egész régióra érvényes.

Ugyanakkor a 25-54 éves, leginkább aktív korcsoport esetében már 2013-óta meghaladjuk az OECD átlagot , 2018 első negyedévére pedig az országok rangsorában az első harmadba kerültünk a magunk 84,3 %-ával. A régióban ennél csak Szlovénia és Csehország szerepel jobban.

A részmunkaidősök között azonban Magyarország nem hogy javított volna a helyzetén az elmúlt időszakban, hanem folyamatosan rontott. Az adatok szerint 2011 óta folyamatosan csökken a részmunkaidősök száma, és a mellett, hogy az országok közül hátulról a negyedikek vagyunk a 3,63%-os eredményünkkel (az OECD átlag 16,48 volt 2017-ben), a régióban is mi vagyunk a legrosszabbak.

Elemzés

Az OECD online elérhetővé tette a OECD Employment Outlook 2018 című angol nyelvű kiadványát, így azt mindenki szabadon böngészheti.

Néhány központi megállapítást azonban itt is kiemelnénk, bár ezek világszintű folyamatokat jelölnek, melyek nem feltétlen érvényesülnek közvetlenül hazánkban:

  • A munkanélküliség csökkenése ellenére is lassult a bérnövekedés mértéke – ennek okai között a alacsony inflációt, a produktivitás mértékének lassulását, olcsó munkaerő alkalmazását, illetve a részmunkaidős foglalkoztatás terjedését emelik ki.
  • A több szereplő, így a munkavállaló igényeit is figyelembe vevő, egyeztető és döntéshozó mechanizmusok/intézmények pozitív hatással vannak a munkaerőpiacra – akár az elérhető teljesítményét, akár a résztvevők megelégedettségét vizsgáljuk.
  • Munkaerőpiaci programok segítik a munkájukat a gazdaság átalakulásából adódóan elvesztettek újra munkába állását.
  • A legtöbb álláskereső semmilyen munkanélküli juttatásban nem részesül – ráadásul az emögött meghúzódó politika egyre népszerűbb lett a gazdasági világválságot követően.
  • A kedvező folyamatok ellenére továbbra is jelentős a férfiak és nők között bérkülönbség.

Beszerzés.hu

Hirdetés