Tartós, de kevésbé dinamikus növekedésre számít az Európai Bizottság

A jövő tavasztól már csak 27 tagot számláló Európai Unió (EU) gazdasági növekedésének üteme a nagyfokú bizonytalanság közepette is tartós, de kevésbé dinamikus marad. A tavaszi előrejelzéstől eltérően idén 0,1 százalékponttal kevesebb, 2,2 százalékos, jövőre 2,0, 2020-ban pedig 1,9 százalékos gazdasági növekedés várható – közölte Pierre Moscovici, az uniós bizottság csütörtökön közzétett őszi gazdasági előrejelzésének ismertetésekor.

Az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi biztosa elmondta, várhatóan az Európai Unióra felvázolt tendencia jellemzi majd az euróövezet gazdaságát is, ahol a növekedés 10 éves csúcspontjáról, a 2017-es 2,4 százalékról idén 2,1 százalékra lassul, mielőtt jövőre előreláthatólag 1,9 százalékra, 2020-ban pedig 1,7 százalékra mérséklődne.

Moscovici elmondta, a tavalyi rendkívül kedvező globális helyzet segítette az erőteljes gazdasági és beruházási tevékenységet az EU-ban és az euróövezetben egyaránt. A bizonytalanabb környezet ellenére az előrejelzések szerint – a hazai fogyasztás és a beruházások erejének köszönhetően – valamennyi tagállam, noha lassabb ütemben, de tovább növekszik. Ha jelentősebb sokkhatás nem következik be, Európa képes lehet a várhatót is meghaladó növekedés, a fokozott munkahelyteremtés és a csökkenő munkanélküliség fenntartására, azonban ezt egyre több, egymáshoz kapcsolódó, lefelé mutató kockázatok veszélyeztetik.

Mint kifejtette, a növekvő globális bizonytalanság, a nemzetközi kereskedelmi feszültségek és a magasabb olajárak valószínűleg visszafogják az európai növekedést.

Elmondta, a növekedést egyre inkább belföldi tényezők fogják ösztönözni. Egyes tagállamokban az erőteljesebb bérnövekedés és az adóintézkedések következtében várhatóan nőni fog a lakossági fogyasztás. Emellett a finanszírozási feltételek és a kapacitáskihasználás magas aránya várhatóan továbbra is ösztönzőleg hatnak majd a beruházásokra. A felsorolt tényezőket figyelembe véve feltételezhetően valamennyi tagállamban tovább nő majd a bruttó hazai termék (GDP), ennek üteme azonban lelassul, és a jelek szerint némileg gyengébb lesz a nyáron jelzettnél.

Az uniós biztos kiemelte, az év első felében tovább javultak a munkaerőpiaci feltételek, a foglalkoztatás növekedése a gazdasági növekedés lassulása ellenére is egyenletes maradt.

A munkanélküliség valószínűleg tovább csökken majd, noha a korábbinál lassúbb ütemben, a foglalkoztatás növekedését ugyanis esetlegesen fékezni fogja az egyre nagyobb mértékű munkaerőhiány és a lassúbb gazdasági növekedés. Az uniós tagállamokban a munkanélküliségi ráta a vártnál 0,3 százalékponttal magasabb, 7,4 százalék lesz idén, majd 2019-ben 7 százalékra, 2020-ban pedig 6,6 százalékra csökken. Az euróövezeti munkanélküliség ebben az évben várhatóan 8,4 százalékra, jövőre 7,9 százalékra, 2020-ban pedig 7,5 százalékra csökken.

Mint elmondta, az olajárak emelkedése az infláció növekedését eredményezte, az erőteljes pozitív bázishatások várhatóan a jövő év első negyedévében folytatódni fognak.

Az előrejelzések szerint az euróövezetben a GDP-hez viszonyított költségvetési hiány az alacsonyabb kamatkiadásoknak köszönhetően az idén is tovább csökken. Ez a csökkenés jövőre – első alkalommal 2009 óta – várhatóan megáll. Az uniós tagállamokban a GDP-arányos költségvetési hiány az idei 0,6 százalékról 2019-re várhatóan 0,8 százalékra nő, 2020-ra pedig 0,6 százalékra csökkenhet.

A GDP-arányos államadósság az előrejelzések szerint az euróövezetben és majdnem minden tagállamban továbbra is csökkenni fog. A tagállamok GDP-arányos államadóssága az idei 80,6 százalékról 2019-ben várhatóan 78,6, 2020-ban pedig 76,7 százalékra csökken. Az euróövezeti GDP-arányos államadósság a 2018-as 86,9 százalékról 2019-ben várhatóan 84,9, 2020-ban pedig 82,8 százalékra csökken.

Moscovici kiemelte, az előrejelzést nagyfokú bizonytalanság és számos, egymással összefüggő lefelé mutató kockázat jellemzi, amelyek felerősíthetik és erősíthetik azok hatását.

Magyarázata szerint az Egyesült Államok gazdaságának költségvetést élénkítő intézkedései a vártnál gyorsabban emelkedő kamatlábakhoz vezethetnek, ami számos negatív hatással járhat különösen a feltörekvő piacokon, amelyek érzékenyek a tőkeáramlás változásaira. A súlyosbodó pénzpiaci feszültség az EU számára is káros lehet – húzta alá.

Amerika folyó fizetési mérlege hiányának várható növekedése további kereskedelmi feszültségeket okozhat Kínával. A kereskedelmi feszültségek bármely növekedése az EU-ra is káros hatással lenne, tekintettel a bizalomra és a beruházásokra gyakorolt negatív hatásokra, valamint az EU nagymértékű integráltságára a globális értékláncokban – emelte ki az uniós biztos.

MTI

Hirdetés