Várakozáson felüli a kiskereskedelem januári bővülése

Az MTI-nek nyilatkozó elemzőket kellemes meglepetésként érte a kiskereskedelmi forgalom januári növekedési üteme, de a korábbi hullámzó adatok után nem számítanak trendfordulóra. Idén lassulást várnak, de a belső fogyasztás így is a gazdasági növekedés egyik fontos hajtóereje marad.

A vártnál erősebben nőtt a kiskereskedelmi forgalom januárban az euróövezetben  és az Unióban is.

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) kedden közölte, hogy a szezonálisan kiigazított adatok szerint a 19 tagú eurózónában havi összevetésben 1,3 százalékkal, éves szinten pedig 2,2 százalékkal bővült a kiskereskedelmi forgalom az év első hónapjában.

Elemzők éves bázison 1,9 százalékos emelkedésre számítottak a decemberi, a felülvizsgálat után 0,8 százalékosról 0,3 százalékosra rontott növekedés után. Havi szinten elemzők 1,2 százalékos bővülést vártak az előző havi 1,4 százalékos csökkenés után.

Az Európai Unió egészében havi szinten 1,1 százalékkal, éves összevetésben pedig 2,5 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene januárban az előző hónapban mért 1,3 százalékos csökkenés, illetve 0,9 százalékos emelkedés után.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint januárban a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt 5,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, míg tavaly decemberben a nyers adat szerint 3,7 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 4,1 százalékkal haladta meg a forgalom volumene az egy évvel korábbit. A múlt év egészében 6,0 százalékkal nőttek az eladások.

H I R D E T É S

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, az MTI-hez eljuttatott kommentárjában rámutatott: a tavaly januári magas bázis ellenére sikerült a várakozásokat felülmúlni, a kiskereskedelemi forgalom várakozáson felül nőtt januárban. Az adat alacsonyabb ugyan, mint a tavalyi év átlaga, de magasabb, mint a megelőző két hónap növekedési üteme volt.
Összességében egy-egy kiugró adatot leszámítva 2017 vége óta lassuló trend figyelhető meg a kiskereskedelemben, Virovácz Péter szerint tehát az a kérdés, hogy a januárban látott dinamikus forgalomnövekedés vajon kiugró adat-e, vagy egy trendforduló kezdete.

Ami a bolttípusokat illeti, erős volt a növekedés az élelmiszerkereskedelemben, gyakorlatilag ez a tétel okozta a meglepetést. A nem-élelmiszer jellegű boltok forgalmának továbbra is erős a növekedése, azonban már jelentősen elmarad a tavalyi év elején látott kétszámjegyű mértéktől.

Az ING Bank elemzőinek előrejelzése szerint 2019-ben a kiskereskedelmi szektor növekedése elmarad majd a tavalyi év átlagától, de így is 4 százalék körüli növekedésre számítanak. A lassulás legfőbb oka, hogy a pótlólagos fogyasztás egyre kevésbé lesz meghatározó – ezt mutatja a nem-élelmiszerjellegű boltok forgalmának alakulása. A reálbér-növekedés is visszafogottabb lesz az erősödő infláció nyomán, a lakosság pedig egyre inkább a szolgáltatások felé fordulhat a termékek vásárlása helyett.

Varga Zsombor, az Erste Bank junior makrogazdasági elemző szerint is a januári adat egy erős évkezdést jelentett, elsősorban az élelmiszer-kiskereskedelem forgalma javult a decemberi visszafogott növekedést követően. Ugyanakkor a januári átmeneti élénkülés nem jelenti a csökkenő trend végét, a kiskereskedelmi forgalom növekedési üteme 2019-ben várhatóan elmarad a tavalyitól, viszont a belső fogyasztás továbbra is a GDP növekedésének hajtóereje maradhat. A némileg lassuló, de továbbra is emelkedő bérek, a fogyasztói bizalom magas szintje és a feszes munkapiac továbbra is támogatja a belső keresletet. A stabil belső kereslet magával vonhatja a maginfláció lassú emelkedését, a dinamikus fogyasztás magas importtartalma pedig hozzájárulhat a fizetési mérleg és a külkereskedelmi többlet további apadásához – írta az MTI-nek.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzőjének kommentárja szerint folytatódhat idén a kiskereskedelmi forgalom növekedése, de mértéke 4,9 százalékra lassulhat a tavalyi 6,7 százalék után.

A szakértő úgy véli, a kiskereskedelemnek további lökést adhat az új lakások idén és jövőre várható átadási hulláma, valamint a családvédelmi akcióterv is. A háztartások nemcsak a kiskereskedelemben növelik majd fogyasztásukat, hanem a vendéglátás, a belföldi turizmus, a szabadidő, a szórakozás és szolgáltatások területén is.

Suppan Gergely jelezte: a kiskereskedelmi forgalom folytatódó bővülése összhangban van azzal a várakozással, hogy idén a GDP növekedése csak mérsékelten lassul, a tavalyi 4,9 százalékos GDP-növekedést idén 4,2 százalékos követheti. A minden ágazatban jelentkező munkaerőhiány miatt a bérek emelkedésének üteme meghaladhatja a várakozásokat, ami a fogyasztás, valamint a kiskereskedelmi forgalom még gyorsabb növekedését eredményezheti – tette hozzá.

MTI

Hirdetés