Lassuló gazdaság, de belső optimizmus – elérhető a 8. PwC Magyarországi Vezérigazgató Felmérés

Az egy évvel korábbi szinthez képest visszafogottabb a bizakodás a világ- és a helyi gazdaság növekedési ütemével kapcsolatban a vezérigazgatók körében. Ennek ellenére a saját cégük sikereit illetően továbbra is magabiztosak a vezetők, mindezt a működési hatékonyság növelésével, innovációval és az emberi erőforrás bővítésével kívánják elérni. Világszerte és Magyarországon is konszenzus van az adatok döntéshozatalban játszott meghatározó szerepéről, azok minőségével és teljeskörűségével viszont csak kevesen elégedettek. A mesterséges intelligenciára úgy tekintenek, mint ami öt éven belül jelentősen megváltoztatja majd az üzleti tevékenységet.

A PwC Magyarország munkatársai nyolcadik alkalommal kérdezték meg és összegezték a hazai vállalatvezetők véleményét, partnerségben a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségével (MGYOSZ). A személyes megkérdezésen alapuló magyar kutatással párhuzamosan a PwC világszerte közel 1400 vállalatvezetővel készített interjút. A nemzetközi és a magyar vezetők tervei, az általuk képviselt stratégiai irányvonalak így összehasonlítva is megismerhetőek.

H I R D E T É S

„A 2018 végén készült adatfelvételből kirajzolódik, hogy a megkérdezettek világszerte és Magyarországon is bizakodóak a saját bevételeikkel kapcsolatban, a világ- és a helyi gazdaság növekedésének ütemébe vetett hitük azonban megingott. 2019-ben Magyarországon tíz vezetőből kilenc, a világban tízből nyolc a saját cége bevételeinek növekedését prognosztizálja” – hangsúlyozta Dr. Koncz Barbara, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának igazgatója.

Tervek 2019-re

A legtöbben elsősorban működésük hatékonyabbá tételében gondolkodnak Magyarországon (87%) és globálisan is (77%). A világszintű kutatás eredményei alapján a második legnépszerűbb terv az organikus növekedés (72%), amit egy új termék bevezetése (is) támogat (62%). Magyarországon az organikus növekedés (51%) előtt szerepel a tervek között az új termék vagy szolgáltatás piacra dobása (56%).

„Úgy tűnik, a saját teljesítménybe vetett hit alapja a folyamatok optimalizálása, az innováció és az emberi erőforrás bővítése. Azt gondolom, hogy ez a jelenlegi, prosperáló időszak ösztönző egy vezető számára, és kiváló lehetőség a cselekvésre, konkrét lépések megtételére. Bár már látszanak a viharfelhők, egyáltalán nem késő felkészülni, megerősíteni a vállalatokat” – vélekedett Dr. Lőcsei Tamás, a PwC Magyarország 2018 júliusában kinevezett vezérigazgatója.

A vezetők szemében fontos célpiacok

A kereskedelmi konfliktusok nemzetközi szinten már éreztetik hatásukat, világszerte a vállalatvezetők 70 százaléka jelezte, hogy ezek aggasztóan hatnak az üzletmenetükre. Ennek megfelelően jelentősen csökkent a korábban népszerű célpontok, például az USA és Kína súlya. Magyarországon még nem látszik ilyen erőteljesen a növekedést nyújtó piacok átalakulása, jelentősebb visszaesés nélkül továbbra is Németország, Románia és az Egyesült Államok vezetik a listát.

Forrás: PwC – 8. PwC Magyarországi Vezérigazgató Felmérés

Változó aggodalmak

Globálisan alig van olyan üzleti vagy politikai tényező, amelynek súlya a tavalyi évhez képest növekedett volna a vállalatvezetőket aggasztó problémák listáján. Világszerte is a szakemberhiány (79%-ot aggaszt) került a dobogó legfelső fokára, ezt a geopolitikai bizonytalanság (75%) és a túlszabályozottság (73%) követik.

Magyarországon a szakemberhiány mögött második helyre ismét a generációs probléma került, a vállalatvezetők 83%-át foglalkoztatja a munkaerő változó demográfiai összetétele. Harmadik helyen a munkavállalói juttatások (72%) és a túlszabályozottság (71%) lényegében egyforma súllyal szerepelnek. Hazánkban az árfolyamok ingadozása felett érzett aggodalom mértékében történt a legnagyobb elmozdulás: ez most már a magyar vállalatvezetők 63%-át érinti, szemben a tavalyi 46%-kal. Tizenhat százalékponttal több magyar döntéshozó tart az éghajlatváltozás hatásaitól, és 15 százalékponttal emelkedett a kiszámíthatatlan energiaköltségek miatt nyugtalankodók aránya.

Forrás: PwC – 8. PwC Magyarországi Vezérigazgató Felmérés

Mit eredményez a cégek életében a munkaerőhiány és hogyan kezelnék ezt?

A vállalatvezetők a munkaerőhiány káros következményeként elsődlegesen az emberierőforrás-költségek növekedését, az ügyfélélmény minőségének romlását és piaci lehetőségek elszalasztását, illetve az innovációs képesség visszaesését jelölik meg. Ebből fakadóan a növekedési célkitűzések megvalósulását globálisan a vállalatvezetők 44%-a, Magyarországon 37% látja veszélyben.

Forrás: PwC – 8. PwC Magyarországi Vezérigazgató Felmérés

Magyarországon a vezérigazgatók 92%-a számolt be arról, hogy nehezebb lett megfelelő munkaerőt találni az elmúlt egy évben. A legtöbbet – minden negyedik vezető által (27%) – említett megoldás a hiányzó készségek pótlására a felsőoktatással történő szoros együttműködés és onnan utánpótlási csatorna kiépítése. A belső, munkahelyi átképzésekben 23% bízik, és minden ötödik vezető a versenytársaktól való csábítást tartja még jó eszköznek (19%). A világban ugyanakkor nem ennyire szórt a vállalatok megoldási mintázata: majdnem minden második cég a belső átképzésekben látja a megoldást (46%).

„A szakképzési rendszer átfogó reformja időszerű és kiemelten fontos, hiszen ez nagy mértékben befolyásolja a munkaerőpiaci változásokat és hozzájárul a versenyképesség fenntarthatóságához. A Szövetség megismerte a szakképzés elismert szakértőinek állásfoglalását és javaslatokat dolgozott ki, illetve országszerte a megyeszékhelyeken konzultációkat folytatott a cégek, a szakképző intézmények, szakképzési centrumok vezetőivel és hallgatóival. A helyi adottságokkal kapcsolatos kérdések megvitatását követően széles körű tapasztalatok állnak rendelkezésre a tovább lepéshez”– mondta Dr. Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke.

Van-e elég adat a döntések támogatásához?

Az adatok értékére vonatkozóan konszenzus mutatkozik a vállalatvezetők körében: cégük hosszú távú fennmaradása érdekében szinte mindenki használna adatokat. Az elmúlt évtizedben lezajlott költséges informatikai beruházások ellenére azonban a vezérigazgatók arról számoltak be, hogy továbbra sem jutnak hozzá a döntések meghozatalához szükséges átfogó adatokhoz. Ez alól kivételt csak a pénzügyi adatok képeznek, Magyarországon 51% tartja teljeskörűnek a rendelkezésére álló információkat ezen a területen. A többi adat esetében rendre alacsonyabb azok aránya, akik mindenre kiterjedő tájékoztatáshoz jutnak.

Forrás: PwC – 8. PwC Magyarországi Vezérigazgató Felmérés

Mi lehet a legfőbb oka annak, hogy a kapott adatok nem megfelelő mennyiségűek vagy minőségűek? A cégvezetők világszerte leginkább az analitikus készségű kollégákat hiányolják a vállalatuknál (54%). Második helyen az adatok elkülönített egységekben történő tárolása (51%), az információk megosztásának hiánya szerepel, a külföldi vezérigazgatók fele az adatok megbízhatatlanságára panaszkodik.

Magyarországon ez utóbbit, az adatok megbízhatatlanságát tartják a cégvezetők a legfontosabb problémának (48%), ezt pedig az ügyfelek alacsony visszajelzési hajlandósága követi (38%). Harmadik helyen az információk adattá alakításának nehézségét jelölik meg (33%), és ezt követi a silószerű működés (31%) mint gátló tényező. Hazánkban az analitikus készségek hiányára a vezetők csupán 29%-a panaszkodik.

Forrás: PwC – 8. PwC Magyarországi Vezérigazgató Felmérés

A felsorolt nehézségek ellenére a válaszadók saját cégük adatokkal való ellátottságát világszerte 50, Magyarországon 41 százalékban jobb szintűnek értékelik a versenytársaikénál. A megkérdezett döntéshozók 37%-a azonosnak ítéli meg helyzetét ezen a téren, és csak 12%-uk jelezte globálisan és Magyarországon is, hogy hátrányban van a piaci versenytársaihoz képest.

„A technológiai fejlődéssel párhuzamosan kétség kívül nőttek a vezetői elvárások is, azonban a döntéshozók tisztában vannak vele, hogy a rendelkezésükre álló elemzési kapacitások nem tartottak lépést az adatok exponenciálisan növekvő mennyiségével. Az információhiány az egyik kritikus területen, az ügyfelek igényeire vonatkozóan is aggasztó. Ahhoz, hogy a vállalatok fenntartható, sikeres részei legyenek a gazdaságnak és a társadalomnak, ennek minél előbb változnia kellene” – tette hozzá Lőcsei Tamás.

Mesterséges intelligencia – megoldás vagy újabb probléma?

Magyarországon a cégvezetők 60 százaléka, a világban 85 százalékuk gondolja úgy, hogy a mesterséges intelligencia öt éven belül jelentősen megváltoztatja majd üzleti tevékenységét. Hazánkban 71, globálisan 69 százalék ért egyet azzal, hogy nagyobb hatása lehet, mint az internetforradalomnak, és többségi vélemény az is, hogy az MI társadalmilag hasznos. Mégis, a legerősebb egyetértés a vállalatvezetők körében a mesterséges intelligencia iránt érzett bizalmatlanságból fakad: Magyarországon 85, világszerte 84 százalék ért egyet abban, hogy a mesterséges intelligencia által hozott döntéseknek átláthatóknak és értelmezhetőnek kell lenniük ahhoz, hogy ne vezessenek bizalmatlansághoz.

Az, hogy a mesterséges intelligencia hosszú távon több munkahelyet szüntet meg, mint amennyi létrejöttét segíti, megosztja a vállalatvezetőket: itthon 54%, globálisan 48% ért ezzel egyet.

PwC 

(A felmérés oldala ide kattintva is elérhető.)

Hirdetés