A gazdaság újraindulásával javulnak a munkaerőpiaci mutatók

A gazdaság újraindulása látszik a legfrissebb foglalkoztatási adatokon, a járvány miatt nem emelkedett jelentősen a munkanélküliség, a korábbi magas foglalkoztatás elérése azonban még jó időbe telhet és számos bizonytalanság övezi – kommentálták a KSH legfrissebb adatait az MTI-nek nyilatkozó gazdasági elemzők.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken közölt jelentése szerint a május-júliusi háromhónapos időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma az egy évvel korábbinál 79 ezerrel, 1,7 százalékkal volt alacsonyabb. Júliusban a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma az előző hónaphoz képest 3,2 ezerrel nőtt, a tavaly júliusihoz képest pedig 65 ezerrel csökkent. A május-júliusi időszakban a munkanélküliségi ráta 4,8 százalék volt.

Júliusban a munkanélküliek átlagos létszáma 218 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,7 százalék volt, az előző hónaphoz képest a munkanélküliek száma 23 ezerrel csökkent, egy év alatt 52 ezerrel nőtt. A munkanélküliségi ráta egy hónap alatt 0,5 százalékponttal csökkent, míg egy év alatt 1,1 százalékponttal emelkedett.

A júliusi foglalkoztatási adatokon továbbra is látszódik a gazdaság fokozatos újraindulása – állapította meg az MTI-hez eljuttatott kommentárjában Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője. Júniushoz képest a foglalkoztatás gyakorlatilag stagnált, azaz az év eleji szinten van. Az elsődleges munkaerőpiacon a foglalkoztatás mindössze 55 ezer fővel maradt el az egy évvel korábbitól. Látható tehát, hogy vannak szektorok, amelyekben a foglalkoztatás továbbra sem tud visszatérni a korábbi szintjére, ugyanakkor a korábbi munkaerőhiány miatt a munkanélküliség nem emelkedett jelentős mértékben. Ezt mutatja az is, hogy júniushoz képest a munkanélküliségi ráta is csökkenni tudott már. Ugyanakkor a munkaerőpiac teljes visszaállása, a korábbi magas foglalkoztatás elérése még néhány hónapot igénybe fog venni – vélekedett az üzletágvezető.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a munkanélküliség jövőbeni alakulása egyelőre bizonytalan, mivel egyelőre nem lehet látni, hogyan alakul a járvány, milyen hatást gyakorol a gazdaságra és a munkaerőpiacra a második hullám.

Úgy vélte, hosszabb távon, ha véget ér a járvány és újra emelkedőre kerül a magyar gazdaság, akkor visszatérhet a pandémia előtti munkaerőhiányos helyzet Magyarországon.

A magyar demográfiai helyzet ugyanis nem változik, a munkaképesek táborából évente több tízezer ember esik ki. Ez pedig ahhoz vezethet, hogy a járvány utáni fellendüléshez nem biztos, hogy lesz elegendő munkaerő. Ráadásul, ha a koronavírus-járvány hatására a globális beszállítói láncok átalakulnak és nagyobb szerepet kapnak a helyi vállalatok, akkor extra munkaerő-keresletet jelenhet meg számos országban, így a magyar piacon is – tette hozzá.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint a munkaerőpiac javulását a havi adatok megerősítik, mivel júliusban mintegy 92 ezerrel többen dolgoztak az áprilisi mélyponthoz képest. A gazdaság újranyitása, az egyes ágazatok élénkülése mellett a szezonális munkák és a kirobbanó belföldi turizmus is hozzájárulhatott a munkaerőpiac markáns fordulatához.

A magyar munkaerőpiac a vártnál sokkal kevésbé szenvedte meg a járvány negatív hatásait, amit részben a járvány előtti munkaerőhiányos gazdaság felszívó hatása, részben pedig a kormány bértámogatási, valamint munkahely teremtési programjai támogatott – jelezte az elemző. A támogatások kifutásával egyes érintett ágazatokban megszűnhetnek még munkahelyek, más ágazatok magához térése azonban tovább javíthatja a foglalkoztatást, így a következő hónapokban a foglalkozatottak száma fokozatosan tovább emelkedhet és a munkanélküliek száma csökkenhet. A munkaerőpiac teljes helyreállása azonban Suppan Gergely szerint csak a jövő év második felére várható, mivel egyes, döntően az idegenforgalomhoz és rendezvényszervezéshez kapcsolódó szolgáltatások a vakcina tömeges alkalmazásáig nem jöhetnek helyre.

A Takarékbank vezető elemzőjének prognózisa szerint év végéig a munkanélküliségi ráta 4,1 százalékra süllyedhet, így idén az átlagos munkanélküliség 4,2 százalékos lehet a tavalyi 3,4 százalék után.

Virovácz Péter, az ING bank vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában arra mutatott rá, hogy az adatok értelmezése továbbra is nehézkes, sok ellentmondás található az egyes adatforrásokban. A 15-64 éves korosztály körében a májusi-júliusi időszakot lefedő munkanélküliségi ráta az előző hónaphoz képest 0,2 százalékponttal 4,9 százalékra emelkedett, amire legutóbb 2016 közepén volt példa. A vizsgált három hónapban átlagosan 223 ezeren voltak munka nélkül a KSH jelentése szerint, míg a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján a nyilvántartott álláskeresők száma a május-júliusi időszakban átlagosan meghaladta a 368 ezer főt. Vélhetően még mindig jellemző, hogy számos ténylegesen munka nélkül maradt ember nem teljesítette a statisztikai módszertani feltételeit annak, hogy munkanélküli státuszba lehessen sorolni.

Összességében tehát úgy tűnik, hogy az első sokk múlni látszik a munkaerőpiacon – vélekedett Virovácz Péter. Hozzátette, hogy ugyanakkor a kormányzati támogatások nyár végén kifutnak, és bár egy újabb gazdaságösztönző csomag kilátásban van, közben könnyen lehet, hogy ismét szigorításokkal nézünk szembe az emberi élet védelme érdekében. Emellett a lecsökkent rendelésállományok miatt elmaradó bevétel is egyre nagyobb nyomás alá helyezi a feldolgozóipart és az építőipart. Mindez hatalmas bizonytalanságot hozhat a munkaerőpiacon és könnyen lehet, hogy a másodkörös hatások miatt ismét emelkedésnek indul a munkanélküliségi ráta – közölte az ING bank vezető elemzője.

MTI