9,9 százalékkal csökkentek a beruházások a második negyedévben

A második negyedévben 9,9 százalékkal, az első fél évben 6,3 százalékkal maradt el a beruházások volumene a múlt év azonos időszakától – jelentette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az előző negyedévihez mérten 3,3 százalékkal mérséklődött a nemzetgazdasági beruházások szezonálisan kiigazított volumene. Ezen belül az építési beruházások szezonálisan kiigazított volumene 2,9 százalékkal, míg a gép- és berendezésberuházásoké 4,3 százalékkal csökkent.

A beruházások 57 százalékát megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében a fejlesztések volumene – több mint három év folyamatos növekedés után – 12,1 százalékkal csökkent. Ebben kiemelt szerepet játszott az, hogy a külföldi érdekeltségű vállalkozások fejlesztési aktivitása visszafogottabb lett a járvány következtében kedvezőtlenné váló gazdasági környezet miatt. A beruházások 13 százalékát realizáló költségvetési szerveknél a fejlesztések ennél is nagyobb mértékben, 19,1 százalékkal maradtak el a bázisidőszakitól. Ezt részben az okozta, hogy az egy évvel korábbinál alacsonyabb értékben realizálódtak uniós forrásból finanszírozott projektek – tette hozzá a KSH.

A nemzetgazdasági beruházások több mint negyedét jelentő, a legnagyobb súlyt képviselő feldolgozóipar fejlesztései 10,4 százalékkal visszaestek az első negyedévi 7,9 százalékos növekedés után. Három területet kivéve minden alágban jelentősen csökkentek a fejlesztések, a nagy súlyú járműgyártásban, a kohászat, fémfeldolgozásban, valamint a gép, gépi berendezés gyártása területén pedig kiugró mértékben visszaestek. Hosszabb ideje folyamatban lévő, nagy értékű projektek révén jelentősen nőtt a volumen a villamosberendezés-gyártás, a gyógyszergyártás, illetve az élelmiszeripar területén.

Az összberuházások közel ötödét realizáló ingatlanügyletek beruházási teljesítménye 2,0 százalékkal mérséklődött, ezen belül a lakásépítések számottevően bővültek, ugyanakkor a bérbeadást szolgáló üzleti létesítményekbe (pl. irodaházak) irányuló fejlesztések zsugorodtak.

A harmadik legnagyobb súlyú terület, a szállítás, raktározás beruházásainak volumencsökkenése 9,6 százalékkal folytatódott, amit elsősorban az infrastrukturális fejlesztések mérséklődése okozott. Emellett a szállítással foglalkozó vállalkozások beruházásai is elmaradtak a bázisidőszaktól.

Az államháztartás egyes területei hozzájárultak a nemzetgazdasági beruházások teljesítménycsökkenéséhez. A negyedik legnagyobb súlyú területen, a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosításban – elsősorban központi közigazgatási szervek mérsékeltebb beszerzései révén – 28,6 százalékkal esett vissza a volumen. Az ötödik legnagyobb súlyú terület, a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat beruházásai kismértékben, 1,8 százalékkal nőttek, elsősorban a kisebb létszámú szervezetek növelték gépbeszerzéseiket.

A nyolcadik legnagyobb súlyú, a művészet, szórakoztatás, szabadidő területén – a folyamatban lévő, sporttal és a kultúrával kapcsolatos projektek kisebb ráfordításai nyomán – 27,7 százalékkal csökkentek a beruházások.

A hatodik legnagyobb súlyú terület, a kereskedelem, gépjárműjavításban 12,5 százalékkal csökkentek a beruházások. A nagykereskedelem, illetve a gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása ágazatok beruházásainak visszaesését nem ellensúlyozta a kiskereskedelem emelkedő fejlesztései.

A járványügyi helyzettel is összefüggésben a fekvőbeteg-ellátási terület kiugró fejlesztései révén a humán egészségügyi, szociális ellátásban 31,8 százalékkal bővültek a beruházások. Jelentősen, 13,5 százalékkal emelkedtek az energiaipari fejlesztések, többek között elektromos hálózatok felújításai révén is. Az információ, kommunikáció területén a beruházások 6,5 százalékkal növekedtek, amiben szerepet játszottak hálózatfejlesztési munkálatok is.

A legnagyobb, 54,8 százalékos visszaesés a bányászat területén következett be, összefüggésben az energiahordozók nemzetközi árának zuhanásával. Az építőipari gazdasági szervezetek körében 36,2 a szálláshely, vendéglátás területén – elsősorban a kisebb szálláshelyek visszafogott fejlesztései révén – 34,7 százalékkal csökkent a beruházási teljesítmény – közölte a KSH.

MTI