Az emelkedő keresetek a gazdaság újraindulását és a kormányzati bérkiegészítő program hatását jelzik

Az egészségügyben dolgozóknak kifizetett rendkívüli jutalom meghatározta a kerestek emelkedését jelző júniusi átfogó mutatót, de a versenyszférában is az idei legmagasabb emelkedést mérte a statisztika, amiben a gazdaság újraindulása és a kormányzati bérkiegészítő programok hatása jelenik meg – így értékelték az MTI-nek nyilatkozó elemzők a KSH hétfőn kiadott bérstatisztikai jelentését.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint júniusban a bruttó átlagkereset részben az egészségügyi dolgozóknak kiosztott 500 ezer forintos egyszeri rendkívüli juttatásnak köszönhetően 15,6 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A vállalkozásoknál 10,8 százalékkal nőttek a keresetek, a költségvetési szektorban 30,3 százalékos, ezen belül a humán egészségügyben 142,6 százalékos volt a növekedés.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában arra hívta fel a figyelmet, hogy míg a költségvetési szférában mutatkozó, több mint 30 százalékos bérnövekedés egyértelműen az egészségügyi juttatások miatt alakult ki, a versenyszférában szintén erősödött a bérdinamika, a 10,8 százalékos júniusi béremelkedés a legmagasabb ebben az évben. Itt főként a feldolgozóiparban nőttek jelentősen a bérek, ami vélhetően összefüggésben van a gyártósorok újraindulásával, aminek következtében a foglalkoztatottak már nem csak az alapbérüket keresték meg. A szálláshely-szolgáltatás vendéglátás ágban is kétszámjegyű bérnövekedés volt, amiben viszont vélhetően a kormányzati bérkiegészítő programok hatása köszön vissza.

A júniusi kiugrás után a következő hónapokban lassabb bérdinamikát vár az ING Bank elemzője, de a nyár végéig fennmaradhat a kétszámjegy-közeli növekedés a munkaerőpiaci programok következtében. Az év első felében látott 9,9 százalékos bérnövekedés tehát akár még tartható is lehet az év második felében. 2020 egészében 9-10 százalék körüli lehet a bérek emelkedése – vélekedett.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője szerint immár a számokból is látszik, elsősorban átmeneti leépítéssel, tartalékállományba helyezéssel reagáltak a cégek a jáványhelyzetre, és nem az alkalmazásban maradó munkaerő bérének csökkentésével. Az is szerepet játszik viszont, hogy az elbocsátások többsége az alacsonyabb keresetű szektorokat érintette, így némileg ez is felfelé tolhatja az átlagot ezekben az átmeneti hónapokban. A Takarékbank szakértője szerint stabilan 9 százalék felett lesz az idei bérdinamika, jövőre pedig 8 százalékos növekedést vár.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője megállapította: júniusban gyorsult a bérnövekedés üteme, amely mögött egyrészt a versenyszféra béremelkedési ütemének stabilitása, másrészt az egészségügyi dolgozóknak kifizetett egyszeri 500 ezer forintos jutalom áll. A versenyszféra béreinek emelkedését árnyalja az összetételhatás: míg a rendkívüli juttatások (bónuszok) és a túlórákhoz kapcsolódó kifizetések nagysága vélhetően csökkent, az alacsonyabb termelékenységű foglalkoztatottak óraszámának mérséklődése ezt statisztikai szempontból ellensúlyozta. A bérnövekedés további alakulását nagyban befolyásolja a gazdaság kilábalása a válsághelyzetből, a bérek dinamikus emelkedésének feltétele a gazdaság növekedési pályára állása. A közszférában továbbra is fontos a bérrendezések folytatása, például a tanárok esetében, tette hozzá.

MTI