Nincs támogatottsága a KATA módosításának

A vállalkozások túlnyomó többsége nem ért egyet a KATA szigorításával

A Kormány 2020. során – főként Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke által megfogalmazott javaslatot elfogadva – jelentősen szigorította a Kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) szabályait. A GKI új reprezentatív felmérése megerősíti, hogy a döntésnek a gazdaság szereplői között (mérettől függetlenül) nincs igazi támogatottsága.

Az új szabályzás egyik meghatározó indokaként a bújtatott foglalkoztatás (és ezzel a vállalati/vállalkozói adó- és járulékelkerülés) KATA-ra épülő formájának ellehetetlenítését jelölték meg, de ez még a javaslatot elvileg megfogalmazó Magyar Kereskedelmi és Iparkamarán belül is heves vitát váltott ki.

A kritikák elsősorban azt a hatóság részéről az elmúlt években többször is tettenérhető gyakorlatot emelték ki, amely a jogszabálykövető vállalkozásokat is bünteti, miközben a közigazgatás számára jelenleg nélkülözhetetlenek tűnő tevékenységeket (mondhatni önkényesen) kiemeli a jogszabály hatálya alól.

A GKI decemberi 900, 5 fő feletti vállalkozást tartalmazó reprezentatív felmérése arra világít rá, hogy a megkérdezettek csak  26%-a ért egyett a végrehajtott szigorítással, ráadásul a kis- és mikrovállalkozások szegmensében ez még alacsonyabb (24, illetve 18%).

A  fenti adat azért is fontos, mert a Kamara meghatározó szerepet játszott a szigorítás előkészítésében, így pont az általuk képviseltek véleményét hagyták figyelmen kívül. Ez pedig tovább erősíti azt a főként a mikro- és közép-vállalatok részéről érezhető véleményt, amely szerint a Kamara egyáltalán nem képviseli a tagok érdekeit.

A teljes elemzés ide kattintva érhető el.