A járványügyi korlátozások fékezték a kiskereskedelem decemberi forgalmát

A járvány második hulláma miatt elrendelt korlátozások következtében, így a nagy családi összejövetelek híján visszafogott karácsonyi ajándékvásárlások miatt csökkent a tavaly decemberi kiskereskedelmi forgalom – értékelték a legfrissebb statisztikai adatokat az MTI-nek nyilatkozó elemzők.

A KSH csütörtökön kiadott jelentése szerint tavaly 0,2 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom, miután decemberben 3,2 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 4,0 százalékkal csökkentek a bolti eladások az egy évvel korábbihoz képest.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában leszögezte: a várakozásoktól jelentősen elmaradt a kiskereskedelmi szektor tavaly decemberi teljesítménye. A hivatalos statisztikák által mutatott munkaerőpiaci ellenállóképesség ellenére a kereskedők számára nem sikerült jól a karácsonyi időszak, a lakosság inkább a megtakarításokat preferálta a költekezés helyett.

A gyenge októberi és december adat közé ékelődött egy jó november – emlékeztetett. Ez utóbbi azonban elég volt arra, hogy – ha mérsékeltebben is a vártnál – a harmadik negyedévhez képest javult a szektor teljesítménye a negyedik negyedévben. Így továbbra is érdemi esélye van annak, hogy a tavalyi utolsó negyedévben zsugorodott a GDP az előző negyedévhez képest, az ING 1,5 százalékos negyedéves visszaeséssel számol – közölte a szakértő.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzőjének véleménye szerint a járvány második hulláma miatti óvatosság és a kissé romló munkaerőpiac, valamint az egy évvel azelőtti magas bázis hatására csökkent a kiskereskedelmi forgalom decemberben. A forgalmat a karácsonyi nagycsaládi összejövetelek elmaradása is visszavethette.

A következő hónapokban folytatódhat a forgalom fokozatos javulása, de az év elején egy évvel ezelőttihez képest minimális elmaradást mutathat, majd a második negyedévben az alacsony bázis miatt élesen felpattanhat. A forgalom növekedését támogatja, hogy az őszi hónapokig egyre többen tértek vissza munkahelyekre, illetve a teljes foglalkoztatásba, idén pedig érdemi béremelést kapnak az orvosok.

A Takarékbank várakozásai szerint idén 5-5,5 százalékkal nőhet a kiskereskedelmi forgalom. A járványhelyzet előtti szint elérése a tavaszi hónapokban várható. A külföldi vásárlókra építő üzletek kilábalása azonban későbbre várható, amihez elengedhetetlen a társadalmak széleskörű átoltottsága, mivel a turizmus és számos más szolgáltatás csak azt követően indulhat újra.

Regős Gábor a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője különösen negatív meglepetésnek nevezte a nem-élelmiszer boltok forgalmának majdnem 10 százalékos visszaesését. A korai boltzár már önmagában is csökkentette a forgalmat, de ehhez hozzájárulhatott a korlátozások miatt több szektorban romló gazdasági helyzet, illetve a háztartások pesszimistábbá válása. A kijárási tilalom szintén negatívan hatott a forgalomra, a szűkebb körben töltött ünnepek miatt a háztartások kevesebb ajándékot vásároltak.

Ahhoz, hogy a kiskereskedelmi forgalom ismét növekvő pályára tudjon állni, a korlátozó intézkedések lazítására van szükség – például a boltzár (és a kijárási tilalom) kitolása önmagában is segíthetne a helyzeten, míg a többi ágazat újraindítása a növekvő keresleten keresztül – vélekedett az üzletágvezető.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője úgy ítélte meg: elsősorban a járványhoz köthető bizonytalanság, a fogyasztói bizalom csökkenése miatt továbbra is gyengén szerepel a kiskereskedelem. A friss adatok elmaradtak a várakozásoktól, decemberben ugyanis a piac stagnálásra számított. Az év utolsó hónapjában a korábbi években a kiskereskedelem növekedésében főszerepet játszó, a tartós fogyasztási cikkeket magában foglaló nem élelmiszerek iránti kereslet visszaesett, aminek hátterében az áll, hogy a lakosság jóval óvatosabb, a nagyobb kiadásokat a bizonytalan kilátások miatt elhalasztotta. Szintén visszahúzta a kiskereskedelmi forgalmat, hogy a járványkorlátozások miatt csökkent az autóforgalom, emiatt az üzemanyag-kiskereskedelemben hanyatlás következett be. A 4 százalékos minimálbér-emelés miatt a nettó reálbérek a korábbi évekhez képest jóval kisebb mértékben nőhetnek az idén, ez pedig a visszafoghatja a kiskereskedelem bővülését. Megbolygathatja az idei kiskereskedelmi forgatókönyvet az is, ha a járványkorlátozásokat feloldják és a lakosság többet fordít majd a szolgáltatások igénybevételére. Ez ugyanis szintén keresletet szívhat el a kiskereskedelemből. Összességében a lakossági fogyasztás növekedésére számít az elemző, ám az egyelőre kérdés, hogy a fogyasztás hogyan oszlik majd meg a kiskereskedelem és a szolgáltató szektor között.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője is negatív meglepetésnek nevezte a decemberi adatot. Bár a korlátozó intézkedések nemzetközi összehasonlításban nem számítanak nagyon szigorúnak, úgy tűnik, a boltok korábbi zárása mégis negatív hatással volt a forgalom alakulására. Emellett nem kizárt, hogy a háztartások is óvatosabban költekeztek, hiszen a munkanélküliségtől való félelmek a járvány második hullámában érdemben nőhettek – vélekedett. Az adatok – figyelembe véve a sokkal inkább negatívan érintett szolgáltatói szektort is – viszonylag gyenge fogyasztást sugallnak az év utolsó negyedévére, ezt ellensúlyozhatta azonban az ipari export továbbra is pozitív teljesítménye. Az Erste Bank szakértője úgy látja, hogy a negyedik negyedéves GDP adatok valószínűsíthetően a korábban gondoltnál valamivel kisebb visszaesést mutatnak majd. A fogyasztás élénkülése az idén várhatóan a második negyedévtől indul majd el ismét.

MTI