2021 a pénzügyi csalások éve is lehet?

Mire érdemes figyelnünk, hogy elkerüljük?

A gazdasági recessziók idején a munkanélküliség növekedésével a csalások száma is ugrásszerűen megnövekedhet. Az alábbiakban három példa kerül bemutatásra, ahol a SAS adatelemzési termékeivel kiszűrhetőek a visszaélések, mellyel pénz takarítható meg.

A járvány első évének statisztikái beszédesek. Az Allianz-SP-ben például, a gyanús biztosítási bejelentések száma éves összehasonlításban 25%-kal nőtt az idei év első hat hónapjában, így 1600 fölé emelkedett. Életbiztosítások esetében a növekedés a 120%-ot is meghaladja.

A visszaélések száma nem csak a biztosítási ágazatban növekedtek meg. A PwC által készített visszaélésekkel kapcsolatos kérdőívből kirajzolódik, hogy az összes vizsgált ágazatban a vállalatok csaknem fele találkozott visszaélésekkel az elmúlt 2 évben. A jelenség nem csak szórványosan üti fel a fejét, átlagosan akár 6-szor is találkoztak vele a cégek.

A csalások növekedésének hátterében jórészt a gazdasági problémák állnak, de részben a digitalizáció rovására is felírható, amely a csalók számára anonimitást és utolérhetetlenséget biztosít. A digitalizációs folyamatok felgyorsulásának azonban a megelőzések megállítását is lehetővé teszi, mivel a vállalatok és a közigazgatási intézmények könnyebben tudnak nagy mennyiségű hasznos adatot felhalmozni, ami működésük segítségére válik.

“Manapság az analitika lehetővé teszi a csalások felderítését a beszerzések, banki tranzakciók, és biztosítási események terén. Fontos, hogy a menedzserek felismerjék az ebben rejlő lehetőségeket, és ne habozzanak olyan fejlett eszközöket használni, amelyek a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia elemeit alkalmazzák a csalások kiküszöbölésére” – mondja Földvári Szabolcs, a SAS szoftver- és tanácsadó cég értékesítési igazgatója.

A sok éves tapasztalat alapján a SAS három példát hoz fel, melyek révén megtudhatjuk, hogy az adatelemzésnek köszönhetően milyen módon kerülhetők el a csalások 2021-ben, mellyel jelentős erőforrásokat takaríthatnak meg a vállalatok és a közigazgatási intézmények.

1. Banki tranzakciós csalások

A bankok mindig is a tolvajok célkeresztjében voltak. De míg korábban ez főleg rablásokban merült ki, manapság egyre inkább a digitális csalások irányába tolódik el a fókusz. A napi több tíz vagy százezer tranzakció során a pénzintézeteknek képesnek kell lenniük a kockázatos műveletek azonosítására, nemcsak a veszteségek megelőzése miatt, hanem a törvényi előírások betartása érdekében is.

Az elektronikus tranzakciók nyomonkövetésének és azonosításának hatékonyságnövelése érdekében a SAS speciális rendszert hozott létre pénzintézetek számára, amely lehetővé teszi a kételyeket felvető online tranzakciók azonosítását, valamint a pénzmosás vagy más súlyos bűncselekmények gyanújának felderítését, melyeket a bankok kötelesek jelenteni a hatóságok felé.

“A megoldás lehetővé teszi a hipotézisek tesztelését és az alapvető szabályok beállításának optimalizálását is, így például követi a PIN-ellenőrzést nem igénylő kártyás fizetések összegét, hogy a bank megtalálja a megfelelő egyensúlyt a csalási kockázat és az ügyfélélmény között” – teszi hozzá Földvári Szabolcs.

2. Vállalton belüli visszaélések

A cégen belüli visszaélések felett gyakran elsiklanak a vállalatok. Egy biztosító társaság esetében előfordulhatnak olyan biztosítási juttatás kifizetések, amelyekből az alkalmazottak is részesülnek. Más vállalatoknál a csalás rutinszerű beszerzések esetében érhető tetten (a szállítók előnyben részesítése vagy szándékos többszörös számlakiállítás) vagy az üzleti költségek megtérítése során.

“Ma a különféle vállalatirányítási rendszerek adatai – például HR, könyvelés vagy kontrolling – eredményesen használhatók a belső csalások felderítésére, amelyekből valós időben detektálhatók a gyanús kapcsolatok és tevékenységek, megfelelő elemzés segítségével. Megoldásaink olyan modern technikákat alkalmaznak, mint a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia, így fokozatosan javulhat a kiszűrés eredményessége”- teszi hozzá Földvári Szabolcs.

Az adatelemzés nagyon jól felhasználható a biztosítótársaságok csalásainak azonosítására is. A digitalizációnak köszönhetően sokkal több adat áll rendelkezésre, például a szerződések brókerek általi elektronikus feldolgozásából vagy a biztosítási kárigények rendezéséből. A különféle adatok elemzését is magukban foglaló összehasonlítások segítségével a vizsgálódó szervek több és részletesebb vizsgálati anyaghoz jutnak hozzá, melyből kirajzolódhatnak széleskörű visszaélésre utaló nyomok. Az eljárások hatékonyabbá válnak, ahogy nő a sikeresen lefolytatott vizsgálatok száma, illetve az ezekből fakadó adatbázis is növekszik, így bizonyos csalásokat már azelőtt tetten lehet érni, hogy azok megtörténnének.

3. Csalás az adók és támogatások területén

Az adatok kulcsfontosságú szerepet játszhatnak az államháztartás irányításában is, például az adók beszedésében, az európai uniós támogatások allokációjának ellenőrzésében, vagy a First Aid projekt keretein belül megvalósuló vállalati segélyezésben.

Az áfa területén fennálló adószakadék – amely kifejezi az áfa-beszedésből származó várható bevételek és a ténylegesen beszedett összeg közötti különbséget – Szlovákiában továbbra is az egyik legmagasabb az Európai Unióban, ezért évente mintegy 1,6 milliárd eurótól esik el az államkassza.

Földvári Szabolcs emlékeztetett arra, hogy ha Szlovákiának sikerül az adószakadékot Csehország vagy Magyarország százalékos szintjére csökkentenie, az évente több százmillió euróval több bevételt jelentene a költségvetés számára.

“Más országok tapasztalatai azt mutatják, hogy az adószakadék további csökkentése érdekében fejlett, adatelemzésen alapuló csalásfelderítési módszereket kell alkalmazni, amelyek képesek felismerni a kifinomult csalási rendszereket, beleértve a körbeszámlázásokat is” – tette hozzá.

Hasonló elemzési technikák alkalmazhatók a csalások felderítésére a járvánnyal kapcsolatos állami támogatások vagy az európai uniós támogatások lehívása során is.

SAS

- H I R D E T É S -