A járványügyi szigorítások ellenére jól alakult a foglalkoztatás márciusban

A járványügyi szigorítások ellenére meglepően jól alakult a foglalkoztatás márciusban és a fokozatos nyitás eredményeképp további javulásra számítanak az MTI-nek nyilatkozó elemzők.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint márciusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 41 ezerrel nőtt az egy évvel korábbihoz, és 66 ezerrel az előző havihoz képest. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 72,5 százalékos volt, ami a februári értéknél 0,7 százalékponttal, míg a tavaly márciusinál 1,2 százalékponttal magasabb. A munkanélküliek száma 25 ezerrel több volt, mint tavaly márciusban, de 19 ezerrel kevesebb a februárinál. A munkanélküliségi ráta egy év alatt 0,5 százalékponttal 4,0 százalékra emelkedett, az előző havihoz képest 0,4 százalékponttal csökkent.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzőjének ismét pozitív meglepetést okoztak a márciusi munkanélküliségi adatok, mivel a szigorúbb járványügyi intézkedések ellenére csökkenni tudott a munkanélküliségi ráta. Az áprilisi fokozatos nyitás jelentősen javíthatja a munkaerőpiaci helyzetet, vagyis könnyen lehet, hogy végül a harmadik hullámhoz kötődő lezárások munkaerőpiaci hatását elmaszkolja a gyors újranyitás hatása.

Az előző két hónappal szemben márciusban a munkanélküliségi ráta javulása úgy ment végbe, hogy nagyobb mértékben nőtt a foglalkoztatottak száma, mint amennyivel a munkanélkülieké csökkent. Eszerint több mint 46 ezren statisztikai inaktivitás után egyből a foglalkoztatottak között jelentek meg – hívta fel figyelmet Virovácz Péter.

A munkaerőpiac részéről összességében inkább a GDP-növekedést visszafogó hatásra számít az elemző, mivel az előző negyedévhez képest a munkanélküliségi ráta stagnált, a foglalkoztatottság mérséklődött és a bérdinamika is lassult.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője szerint érdemi fordulat látszik kibontakozni a magyar munkaerőpiacon: a korlátozások miatt gyengébb január és február után, a korlátozások ellenére is igen erős számokat produkált márciusban a szektor. Már elkezdődött, néhány napon belül pedig még erőteljesebb fokozatra kapcsoló nyitás további lendületet adhat, de a jól látható havi volatilitás miatt érdemes megvárni még több hónap adatát – figyelmeztet. A takarékbank szakértőinek várakozása szerint idén némileg 4 százalék alatt lehet a munkanélküliség.

A kormány munkahelyvédelmi intézkedései érdemben hozzájárultak a munkahelymegőrzéshez és ahhoz, hogy a jelenlegi munkaerőpiaci válság jelentősen kisebb amplitúdójú, mint az egy évtizeddel korábbi volt.

Az év második felére akár újra elérkezhet a másfél évvel ezelőtt látott munkaerőhiányos és erőteljes bérnövekedéssel járó munkaerőpiaci környezet, ami a második negyedévtől kezdődően a GDP-re is pozitív hatást fejthet ki és alátámasztja azokat az elemzői és hitelminősítői véleményeket, miszerint a régiós visszapattanás élén járhat a magyar gazdaság ebben az évben.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője is azt emelte ki, hogy a szigorítások ellenére is kedvezően alakultak márciusban a munkaerőpiaci folyamatok. Nőtt a foglalkoztatás, bár a vírus megjelenése előtti szintet még nem érte el. A kedvező márciusi adatokhoz hozzájárulhatott, hogy a bevezetett szigorításokról a munkaadók úgy gondolták, hogy azok rövid életűek, így nem bocsátották el alkalmazottaikat. Ebben segítségükre lehetett az állami bértámogatás is.

A gazdaság fokozatos újraindítása tovább növelheti a foglalkoztatást, így a még meglévő elmaradás is ledolgozható lesz a turizmus újraindulásával. Regős Gábor szerint azonban fontos hangsúlyozni, hogy a nyitás üteme is kiemelkedő jelentőséggel bír, hiszen azon múlhat, melyik munkahelyet választják a korábban külföldön dolgozó magyarok, amikor a nyugat-európai gazdaságok nyitásával ismét megjelenhet a korábban jellemző elszívóerő. Az adatokból az is látszik, hogy a legkedvezőtlenebbül a sokszor részmunkaidőben, diákmunkában dolgozókat érintette a járvány, így az ő helyzetük javítása különösen is fontos.

MTI

Hirdetés