Lassuló növekedés az euroövezetben

Lassult szeptemberben az euróövezeti gazdasági teljesítmény növekedési üteme az előző havihoz képest a londoni IHS Markit gazdaságkutató intézet beszerzésimenedzser-indexei (BMI) alapján.

A szeptemberi szolgáltatóipari BMI végleges értéke 56,4 pontra csökkent az augusztusi 59,0 pontról. A végleges érték jobbnak bizonyult az előzetesnél, ami 56,3 pont volt.

A szeptemberi feldolgozóipari BMI még a múlt hét pénteken publikált végleges értéke 58,6 pontra süllyedt, ami február óta a leggyengébb érték, és 2,8 ponttal marad el az augusztusi 61,4 ponttól. Elemzők jobb értékre, az előzetesen megadott 58,7 pontra számítottak.

A feldolgozóipari és szolgáltatóipari beszerzésimenedzser-indexek összesítésével képzett kompozit BMI szeptemberi végleges értéke 56,2 pontra csökkent a kedden publikált jelentés szerint az augusztusi 59,0 pontról. Az index végleges értéke kissé jobbnak bizonyult az 56,1 pontos előzetes értéknél. (A BMI 50 pont feletti értéke a vizsgált gazdasági tevékenység teljesítményének növekedését, 50 pont alatti értéke pedig zsugorodását jelzi. Az 50 pont feletti érték esetében a csökkenés a növekedési ütem lassulására utal.)

A szeptemberi végleges érték a legalacsonyabb az idén április óta, de így is a közelében jár a júniusban 62,2 ponton elért 15 éves csúcsnak. Júniustól augusztusig az euróövezeti gazdaság teljesítménye a felmérés 23 éves történetében az egyik leggyorsabb ütemben növekedett.

A felmérés eredményéről adott értékelésében Chris Williamson, az IHS Markit vezető közgazdásza elmondta, hogy “az euróövezeti gazdasági helyzetet jelenleg az áremelkedés és a növekedési ütem lassulásának a szerencsétlen egybeesése jellemzi. Mindkét tényező az ellátási fennakadásokkal hozható összefüggésbe, ami különösen a feldolgozóiparba érezteti hatását, ahol nagyobb mértékben lassult a növekedési ütem, mint a szolgáltatóiparban”.

“Az ellátási nehézségek valószínűleg még 2022 folyamán is visszafogják majd a feldolgozóipari teljesítményt, a gazdasági növekedési ütem fenntartásának feladata így egyre inkább a szolgáltatói ágazatokra hárul. Azonban a szolgáltatóiparban is a kereslet csökkenéséről számolnak be, ami nem vezethető vissza a beszállítói fennakadásokra, hanem sokkal inkább a fogyasztók körében az áremelkedés következtében és a járvány tartóssága láttán kialakult tartózkodó magatartásra” – tette hozzá.

“Annak ellenére is, hogy a gazdasági teljesítmény növekedési üteme történelmi léptékben meglehetősen erőteljesnek mondható, a negyedik negyedévben lassuló tendenciát vesz fel a folyamat” – foglalta össze.

MTI

- H I R D E T É S -