Az MGYOSZ Csúcstalálkozó-sorozatának idei, harmadik rendezvénye az ESG-ről szólt. A Gundel Étteremben tartott eseményen a téma a fenntartható növekedés követelményei, illetve az új magyar ESG szabályozás részletei voltak. Az eseményt Fábián Gergely iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkár előadása indította, majd egy panelbeszélgetés keretében vitatták meg a résztvevők a törvénytervezetet.
A találkozót Lakatos Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) társelnöke nyitotta meg, majd Fábián Gergely, iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkár tartott előadást a magyar gazdaság helyzetéről és jövőképéről. Kiemelte, hogy a legfrissebb makrogazdasági mutatók alapján van okunk optimistának lenni, és a kormányzat célja 2024-es évre a növekedés helyreállítása lesz. Az államtitkár arra is kitért, hogy Magyarország az egyik legnyitottabb európai gazdaság jelentős beruházási rátával, de az FDI (foreign direct investment – közvetlen külföldi tőkebefektetés) beáramlás tekintetében van még tér a növekedésre. Ehhez kapcsolódik a nemzeti ESG keretrendszer kialakítása is – ez sok külföldi nagyvállalatnál már elvárás -, ami a csúcstalálkozó fő témája volt.
“Az ESG dinamikusan fejlődő szegmens, szempontjainak adaptálása versenyképességi előnyt jelenthet az Európai Unióban, ezért a nemzeti ESG stratégia célja, hogy preventív jelleggel a hiányzó EU-s részletszabályozásnak elébe menjen.” – tette hozzá.
Az ESG minősítés célja, hogy fenntarthatósági szempontok mentén összehasonlíthatóvá tegye az egyes gazdálkodó tevékenységeket.
2026. január 1-jén lép hatályba az uniós szabályozás az ESG Beszámolóra vonatkozóan, amely más néven egy beszállítói lánc vagy átláthatósági ESG beszámolóként is ismert, Magyarországon azonban már jövő januártól életbe lép (az első riportot 2025-ben kell elkészíteni 2024-re vonatkozóan), igaz, először csak azoknak a közérdeklődésre számot tartó nagyvállalkozásoknak, akikre az alábbi három szempontból kettő érvényes:
- mérlegfőösszeg: 10 Mrd HUF felett
- éves nettó árbevétel: 20 Mrd HUF felett
- átlagosan foglalkoztatottak száma: 500 fő felett
2025. január 1-jétől a riportálás kiterjed majd azokra a nagyvállalkozásokra, akikre az alábbi háromból szempontból kettő érvényes:
- mérlegfőösszeg: 10 Mrd HUF felett
- éves nettó árbevétel: 20 Mrd HUF felett
- átlagosan foglalkoztatottak száma: 250 fő felett
2026. január 1-jétől pedig riportálniuk kell a közérdeklődésre számot tartó kkv-knak is.
Az előadást követő panelbeszélgetésen Bókay Márton nemzeti fejlesztés-finanszírozásért felelős helyettes államtitkár, Molnár András szakmai vezető (OTP) és Lukács Ákos partner (EY) arra hívták fel a vendégek figyelmét az új törvényjavaslattal kapcsolatban, hogy az ESG mindenkinek mást kell, hogy jelentsen. Már nem üres marketingfogás, hanem be kell épülnie a vállalati stratégiába és a szervezet működésébe a kettős lényegesség vizsgálati elemei alapján. “Az ESG nem teher, hanem lehetőség, ahol azt kell vizsgálni, hogy az adott cég tevékenysége milyen hatással van a környezetre és ezek a szempontok, hogy befolyásolják a cég gazdasági teljesítményét, pénzügyeit.” – mondta Molnár András.
Bókay Márton kiemelte, hogy a nemzeti ESG keretrendszer létrehozásakor az az elsődleges cél, hogy segítsék a magyar vállalatok számára kialakítani a beszámolás rendszerét, akik így időben fel tudnak készülni erre az EU-s bevezetés előtt, a többi uniós országot megelőzve. “A vállalatok versenyképességét akarjuk javítani és nem plusz terhet szeretnének rájuk róni. ” – erősítette meg a helyettes államtitkár.
Lukács Ákos elmondta, hogy „Nagyvállalati és beszállítói ESG beszámolói tapasztalat közel 7-8 európai uniós országban létezik ma már, így például a német beszállítói lánc törvényben is, amelyhez indokolt lesz a hazai szabályozás is hatékonyan kapcsolódjon, hogy üzleti célként a vállalkozások ehhez hasonló megfelelési feladatai. Kiemelte, hogy emellett jelentősen növeli az ESG szabályozás iránti bizalmat, hogy a CSRD szerinti Fenntarthatósági jelentés átültetésre kerül majd a Számvitel törvénybe 2024 január 1-től, amelyet a piac csak 2024 júniusra várt.”
MGYOSZ