A válság nem hozta meg a várt tisztulást

2010 első kilenc hónapjában a tavalyi év hasonló időszakához képest 18 százalékkal nőtt a cégek fizetésképtelenségi mutatója, a növekedési ütem ugyanakkor lassult, de még így is nagyon magas – derül ki a Coface Hungary legfrissebb elemzéséből. A cég évvégére 6 százalék feletti fizetésképtelenségi hányadot prognosztizál, ami közel 10 százalékkal haladja meg a 2009. év végi adatot. A leginkább kockázatos iparágaknak változatlanul az építőipar, valamint a kis- és nagykereskedelem minősülnek. A Coface Hungary szerint az első háromnegyedév a hitelbiztosítás szempontjából egy stabilizációs időszakot jelentett.Kárpáti Gábor, a Coface Hungary ügyvezetője meglepőnek tartja, hogy a válság nem okozott drasztikus megtisztulást a piacon, nem emelkedett extrém módon a felszámolási eljárások száma, hanem most már csökkenő tendenciát mutat a növekedés.  Sokkal több szereplőnek kellett volna igazából eltűnnie”. Nem következett be egy olyan megtisztulási folyamat, amelynek eredményeként a tőkeerős cégek számára a válság utáni kilábalás egyértelműbb és gyorsabb lehetne.

Az új csődtörvény nem oldotta meg azt a problémát, hogy a csalárd felszámolások ne legyenek vonzóak; azok az adósok, akik hajlamosak visszaélni a joggal, a csődeljárás területén is megjelentek. Sokan kihasználják a válság adta lehetőségeket, hogy a zavarosban halásszanak következmények nélkül. Ha ezt a réteget majd kiveti magából a gazdálkodók köre, ez jelenthet majd lényegi tisztulást – hangsúlyozta a Coface sajtóközleménye. A jelentősebb káresemények még mindig összeköthetők valamilyen visszaélés gyanújával, amelyeknek nagy részét lehetetlen bizonyítani.

Kockázatos ágazatok

A fizetésképtelenségi eljárások ágazati számát vizsgálva kiderül: a legtöbb fizetésképtelenségi eljárásban továbbra is az építőipari, valamint a kis-, illetve nagykereskedelmi cégek érintettek. Az eljárások további nagy százalékát (19%) építőipari cégek ellen kezdeményezték az év első kilenc hónapjában. „Az építőipar teljesítménye újabb és újabb mélypontokat ér el Magyarországon, aminek egyrészről a magánberuházások alacsony szintje az oka, másrészről pedig az, hogy 2010-ben még a korábbi évekhez képest is kevesebb infrastrukturális beruházás indult.
A fizetésképtelenségi eljárás alá vontak között az ingatlangazdálkodási és a turisztikában tevékenységet folytató vállalkozások vannak még nagy számban, ami szinte egy az egyben megegyezik a tavalyi év hasonló időszakával. Az előző évekkel ellentétben 2010 első három negyedévében a gépjárműiparban tevékenykedő cégek száma is magas volt a fizetésképtelenné váló cégek között.

A kockázatosságot reálisan tükröző fizetésképtelenségi hányadot (az egyes iparágakban tevékenykedő cégek számát összehasonlítva az eljárások számával) vizsgálva látszik, hogy évek óta nem történik érdemi változás a kockázati rangsorban. Élen a nagykereskedelem, amelyet a textilipari, valamint építőipari tevékenységet folytató vállalatok követnek de az országos átlag felett található számos más ágazat is, mint például a fuvarozás, a gépjárműipar, a turizmus és vendéglátás, vagy a faipar.

Az eljárási arányok változását figyelve kiderül, hogy a leginkább a gépiparban tevékenykedők (+43,61%) valamint az ingatlangazdálkodók (+37,11%) körében romlott a mutató egy esztendő alatt. Mivel a hazai gépipar teljesítményt főképp nagy, nemzetközi cégek határozzák meg és összességében a benne szereplő cégek száma alacsony, a magas csődhányad nem befolyásolja érdemben az országos értékeket. Azonban az ingatlangazdálkodókat egyértelműen a válság küldte padlóra. A drasztikusan visszaeső ingatlanfejlesztések és beruházások valósan tükrözik az aktuális válsághelyzetet, mindemellett az évek óta pangó irodapiac önmagában is az ingatlangazdálkodók mélyrepülését eredményezi.
A vizsgált iparágak közül 2009 hasonló időszakához képest csupán az acél- és fémipar valamint a mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalatok tudták csökkenteni a fizetésképtelenség arányukat.

Régiós eltérések

A földrajzi eloszlást vizsgálva kiderül, hogy 2010 első kilenc hónapjába a legtöbb eljárást a fővárosban valamint Pest megyében folytatták (az összes hazai fizetésképtelenségi eljárás 53%-át). Budapesten az eljárások 43,82%-át, Pest megyében, pedig 9,46%-át indították. Az eljárások százalékos megoszlásához hasonlóan a hazai vállalkozások 40%-át is a fővárosban regisztrálták.
Figyelembe véve az adott megyékben a bejegyzett vállalatok számát kiderül, hogy Nógrád megye teljesít a legrosszabbul majd őket követi Bács-Kiskun megye. A legnagyobb negatív eltérést 2009 hasonló időszakához képest szintén Bács-Kiskun megye produkálta: a csődhányad relatív növekedése +45,77 százalék volt. Úgyszintén látványos romlást mutat a főváros, ahol a csődhányad relatív növekedése +39,46 százalék volt. Tekintettel az alacsony esetszámra, mint például Jász-Nagykun-Szolnok megye, ahol a relatív növekedés magas volt, összesen csak 525 eljárásról, azaz az összes eljárás 2,16 százalékáról beszélünk, látható, hogy a magas relatív növekedés ellenére nem beszélhetünk térségbeli válságról.
A 19 megye és Budapest közül számos térségnek (Somogy, Békés, Csongrád, Tolna, Hajdú-Bihar, Fejér és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének) sikerült fizetési kockázatán javítani.

A Coface Hungary szakértői továbbra is problémának tartják a hitelezés alacsony illetve elégtelen szintjét. A drága és nehezen elérhető banki finanszírozás miatt növekszik a cégek egymás közötti hitelezése. Mivel a magyar gazdaságban a cégek nagy része alultőkésített, minél inkább szűkül a hitelhez jutás lehetősége, annál kevésbé képesek megőrizni a korábbi teljesítményüket, még akkor is, ha piaci igény lenne rá.

Hirdetés

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..