Budapest, 2011. április 18., hétfő (MTI)
A széles körű társadalmi és szakmai egyeztetés miatt valószínűleg nem a Széll Kálmán tervben szereplő július 1-től, hanem valamivel később lép hatályba az új közbeszerzési törvény – mondta Gajdos Róbert, a Közbeszerzések Tanácsa elnöke hétfőn, a Transparency International (TI) Magyarország sajtótájékoztatóján Budapesten.
A TI azért tartott tájékoztatót, hogy bemutassa annak a kutatásának a megállapításait, amelyekben a közbeszerzés intézményét és a versenyt hátrányosan befolyásoló szabályokat elemezte.
Amennyiben az új törvényben a kormány hatáskörébe vonná a Közbeszerzések Tanácsát, akkor lehetősége nyílna arra, hogy a tanácson keresztül befolyásolja a Közbeszerzési Döntőbizottságot – emelte ki a kutatást vezető Tausz Péter.
Az MLBKT Beszerzési Vezetők Klubja megállapítása szerint egy olyan közbeszerzési törvénnyel, amely megköveteli a közpénzekkel történő felelős gazdálkodást, évi százmilliárd forintos megtakarítás lenne elérhető.
A kutatást azért tartotta fontosnak Földes Ádám, a TI ügyvezető igazgatója, mivel a pártfinanszírozás után a közbeszerzések állnak a második helyen a korrupciós kockázatok terén.
A kutatás először a közbeszerzés intézményi és jogi környezetét vette szemügyre, majd pedig 24 közbeszerzést elemeztek – mondta Tausz Péter. A Közbeszerzések Tanácsa jegyzőkönyveinek elemzése során például kiderült, hogy az álláspontokat sokkal kevésbé determinálta az, hogy az adott tag az ajánlatkérőket, az ajánlattevőket, vagy az államot képviseli, sokkal fontosabb volt az, hogy mennyit ért a közbeszerzéshez, milyen a felkészültsége.
A Közbeszerzések Tanácsa költségvetésének egyötödét adják a Közbeszerzési Döntőbizottság által kiszabott bírságok. Miután ezek összege hullámzó, nem szerencsés a működést ilyen magas arányban a bírságokhoz kötni – folytatta a kutatás vezetője. A piac nagyon hiányol egy teljes körű és megbízható adatbázist – tette hozzá.
Erre reagálva Gajdos Róbert elmondta, hogy legkésőbb az év végén a Közbeszerzési Tanács honlapján elérhető lesz a hiányolt adatbázis.
A vizsgálat kitért arra is, hogy Magyarországon a közbeszerzések értéke a bruttó hazai termék (GDP) 5,6 százalékát teszi ki, míg az EU átlag 17 százalék.
A készülő új törvényt hamarosan megvitatják az államtitkárok, utána kezdődhet a szakmai vita, amelyben az érintett társadalmi szervezetek is állást foglalhatnak – mondta a menetrendet ismertetve a Közbeszerzések tanácsa elnöke.
