A globálisan felhasznált energia 40 százalékát az épületek fogyasztják el, de már a mai technológiákkal is 50-80 százalékkal lehet csökkenteni ezt – mondta a Dán Királyság magyarországi nagykövete szerdán Budapesten, a nemzetközi aktívházszövetség éves konferenciáján.
A lakóépületek energiamegtakarító beruházásai hosszú távon ugyan, de megtérülnek, és ez különösen fontos egy olyan országban, ahol az alacsony jövedelemből magas hányadot kell az épületek működtetésére fordítani – hangoztatta a nagykövet.
Az épületek energiaigényének csökkentése egyúttal az ország gázfüggőségét is csökkenti – mondta Biczó Imre, a Nemzeti Környezetügyi Intézet (NeKI) főigazgatója.
Az aktív ház folytatása a korábban kidolgozott passzív ház koncepciónak. A passzív ház egy évben nem használhat fel fűtésre és hűtésre négyzetméterenként 15 kilowattóra energiánál többet. Az aktív ház ezzel szemben – éves átlagban – több energiát termel, mint amennyit elfogyaszt. Ennek eszköze a melegvizet előállító napkollektor, a hálózatba villamos energiát tápláló napelem, valamint a szélturbina, amely szintén áramot állít elő.
A passzív és az aktív ház fala is kiválóan hőszigetelt, kis energiaveszteségűek az ajtók és ablakok, és éppen ezek miatt az ilyen épületeket géppel kell szellőztetni. Télen az elszívott, használt meleg levegő előmelegíti a friss levegőt, amelyet mélyen a földben lévő csőkígyón keresztül szívnak be a házba. Nyáron az így beszívott levegő viszont a hűtési igényt minimalizálja.
(MTI – mti.hu, 2013.10.30.)
