Kis-, és középvállalatok ritkán alkalmazzák a titoktartási nyilatkozatot, a multik annál gyakrabban.
A kisebb vállalatoknak is érdemes azonban azon elgondolkodniuk, hogy bizonyos esetekben ezt a nyilatkozatot beépítsék a dokumentumrendszerükbe, főleg olyan esetekben, amikor a know-how-jukhoz kapcsolódó információt osztanak meg beszállítókkal.
1. Mi tartozhat a titoktartási nyilatkozat hatálya alá?
A teljesség igénye nélkül nézzünk néhány példát arra, hogy mi tartozhat a titoktartási nyilatkozat hatálya alá:
- eladási vagy vételi szándék
- ajánlatkérés, kiírás dokumentumaiban megadott adatok
- árak, kedvezmények
- fizetési kondíciók
- egyedi rajzok, ábrák, folyamatleírások
2. Mit tartalmazzon a titoktartási nyilatkozat?
Annak pontos megfogalmazását, hogy mi tartozik a titoktartási kötelezettség alá, és azt, hogy a titok meg nem tartása esetén milyen következményekkel kell számolni annak, aki megszegte. Fontos, hogy a titoktartási kötelezettség akkor él, ha azt a másik fél kifejezetten elfogadta, például a szerződés aláírásával.
Azt is tartalmaznia kell a nyilatkozatnak, hogy milyen időtávra vonatkozik (ez általában 1-5 év között szokott lenni) illetve azt, hogy milyen esetekben, milyen körben használhatók fel a titoktartás alá eső adatok, információk.
3. Milyen dokumentumoknál használhatjuk?
Minden olyan dokumentum esetén, amikor nem publikus adatokat adunk meg. Általában a következő esetekben van jelentősége:
- Ajánlatkéréseknél
- Megrendeléseknél
- Szerződéskötéskor
A titoktartási nyilatkozat használatát érdemes megfontolni, és megfelelő tapasztalattal rendelkező ügyvéddel megíratni, hogy valóban a maximális védelmet biztosítsa.
Németh Eszter
Beszerzésfejlesztési tanácsadó
