Hiánypótló transzferár-adatbázis a magyar MAZARS-tól

Nemzetközileg is egyedülálló fejlesztéssel segít eligazodni a különböző országok transzferár-környezetének összehasonlításában a MAZARS nemzetközi könyvvizsgáló cég.

A most létrehozott szakmai adatbázis segítségével ugyanis egy online felületen keresztül – különböző szempontok alapján – összehasonlíthatóvá és kereshetővé tették mintegy 50 ország transzferár-rezsimjének jellemzőit, illetve a kötelező országonkénti jelentéstétel szabályait (CbCR).

A folyamatosan bővülő, angol nyelven elérhető adatbázisok, amelyek alkalmasak a részletszabályok összevetésére is, jelenleg 47 ország transzferár-szabályozását, illetve 49 állam CbCR előírásait mutatják be Argentínától Thaiföldig, beleértve természetesen az európai országok többségét. Az online elérhető felület lehetővé teszi tetszés szerint kiválasztott országok összehasonlítását is, így pár kattintással összevethetők például a magyar és német kapcsoltsági szabályok közötti eltérések, vagy akár a mulasztási bírságok mértéke is.

Az OECD folyamatosan dolgozza ki az Adóalap-erózió és Nyereség-átcsoportosítás elleni Projektje (BEPS) keretében megfogalmazott ajánlásokat. A BEPS akcióterv egyik globális célja, hogy javítsa a nemzetközi információcsere hatékonyságát, és ezáltal segítse az adóelkerülés elleni harcot. A MAZARS összehasonlításából kiderül, hogy egyelőre még távoli az egységes szabályozás bevezetése: az egyes országok gyakorlatában alapvető különbségek vannak, ez pedig komoly fejtörést okozhat a multinacionális cégcsoportoknak mind jelenlegi, mind jövőbeni adókötelezettségüket tekintve.

Jól nyomon követhető ez például a szankcionálásban, hiszen a transzferár bírságok igencsak eltérőek: míg például a franciák és a németek szigorúan büntetnek, akár egymillió euróig is, addig a pénzügyekben időnként túlságosan is elnéző Svájcban nincsen sem dokumentációs kötelezettség, sem szankció a hiányzó dokumentációra. A magyar szabályozás nem ilyen megengedő: hiányzó dokumentációnként akár 2 millió forint is lehet a bírság, amely ismételt mulasztás esetén 4, majd 8 millió Ft-ra emelkedik.

Dokumentációs kötelezettség egyébként Ausztriában sincsen, miközben az angolszász országok részletekbe menően szabályozzák a kérdést: az USA és az Egyesült Királyság kifejezetten szigorúan. Az Egyesült Államokban adóhiány esetén 20-40%-os büntetésre lehet számítani, míg Angliában az adóbírság akár 100%-ig is terjedhet. Berlin is a kemény kéz híve: a millió euróig terjedő bírság a vállalatokat pontos és időben történő adatszolgáltatásra ösztönzni.

A francia dokumentációs kötelezettség követi az OECD ajánlásait: adóhiány esetén Párizs is komoly, 40-80%-os adóbírságot varr a mulasztók nyakába. A szabályozás azonban megkülönbözteti azokat az eseteket, ahol a mulasztás szándékos, illetve ahol a kellő körültekintés hiánya miatt következett be.

A BEPS akcióterv a transzferár-nyilvántartások terén újdonságot hozott azzal, hogy háromszintűre bővítette a dokumentációs kötelezettséget: a már korábban is ismert fődokumentum (Master file) és országspecifikus nyilvántartás (Local file) mellé bevezette az országonkénti jelentést (CbCR) is, amely a vállalatcsoport egészének pénzügyi és adózási helyzetéről nyújt információt, országonkénti bontásban. Ez az előírás csak a legnagyobbakat érinti: azokat a multinacionális vállalatokat, amelyek konszolidált bevétele eléri a 750 millió eurós értékhatárt.

A Mazars felületén a jelentési kötelezettség elemei is gyorsan és egyszerűen összehasonlíthatóak, megismerhető, hol tartanak az egyes országok a CbCR bevezetésével, hogy alakul a benyújtási határidő és milyen mulasztási bírságokra lehet számítani.

Az Európai Unió minden tagállama számára kötelezővé tette a jelentéstételi kötelezettséget, illetve az információk automatikus megosztását. Az EU-ban – így Magyarországon is – a bejelentést a tárgyév utolsó napjáig kell megtenni (kivétel a 2016-os év), a CbCR benyújtási határideje pedig az üzleti év utolsó napját követő 12. hónap vége. A CbCR bejelentési és benyújtási határideje az unión kívül országonként eltérő lehet. Kínában például a benyújtási határidő a következő év május 31-e.

Az országok többsége a bejelentés és a benyújtás elmulasztását is bünteti, sokszor kirívóan magas összegekkel. Míg hazánkban a szankció 20 millió forintig terjedhet, kiemelkedően szigorú például Hollandia, ahol akár 820.000 euró (250 millió Ft!) is lehet a bírság. Az európai skála másik végén Ciprus található, ahol a hatóság sokkal elnézőbb: a benyújtás elmulasztásáért is „csupán” 10.000 euró a büntetés.

A CbCR-t a legtöbb országban már a 2016-os évre is be kell nyújtani, a kivételek közé tartozik például Svájc és Hong Kong, ahol csak 2018-tól kezdve kell elkészíteni a jelentést. Hazánkban elsőként az anyavállalatoknak kell jelentést tenniük a 2016-os évre vonatkozóan, 2017. december 31-ei határidővel.

Az adatbázisok az alábbi linkeken érhetők el:

Hirdetés