Vártnál is erősebb lehet a magyar gazdaság második negyedéves növekedése

Felülmúlta az elemzői várakozásokat a bruttó hazai termék (GDP) második negyedévi növekedése, bár a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok inkább az ütem fenntartását jelzik és nem mutatnak gyorsulást. A KSH előzetes jelentésének közzététele után az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint a mezőgazdaság váratlan teljesítménye is hozzájárulhatott a kedvező adathoz.

Mindeközben az Unióban

Az első hivatalos becslések szerint a második negyedévben átlagosan az első negyedévivel megegyező 0,4 százalékkal nőtt szezonális és naptári kiigazított bruttó hazai termék (GDP) az előző negyedévhez képest az euróövezet 19 tagállamában és az Európai Unió 28 tagállamában egyaránt.

Az éves GDP-növekedés a második negyedévben 2,2 százalék lett szezonális kiigazítással mindkét országcsoportban. Az első negyedévben az euróövezet 2,5 százalékos, az EU 2,4 százalékos éves GDP-növekedést ért el.

A legnagyobb éves GDP-növekedést szezonális és naptári kiigazítással a második negyedévben Lengyelország érte el az Eurostat kimutatása szerint, 5,0 százalékosat. A második legnagyobb éves GDP-növekedést 4,4 százalékkal Magyarország érte el az EU-ban.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden kiadott első becslése szerint a nyers adatok szerint 4,6 százalékkal nőtt a GDP az idei második negyedévben az egy évvel korábbihoz képest az első negyedévi 4,4 százalékot követően. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított, kiegyensúlyozott adatok szerint 4,4 százalékos volt az éves összevetésű és 0,9 százalékos a negyedéves növekedés.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzőjének kommentárja arra helyezte a hangsúlyt, hogy a várakozásoknál jóval gyorsabban, de a Takarékbank várakozásihoz közeli mértékben nőtt a GDP a második negyedévben.

Az elemző megítélése szerint az ipar növekedése minimálisan gyorsult, az építőipar növekedése a tavalyi magas bázis miatt lassult, a kiskereskedelmi forgalom és a vendéglátás, szálláshely szolgáltatás szintén enyhe lassulást mutatott, de így is robosztus maradt. A hitelezés érdemi gyorsulása miatt a pénzügyi szektor teljesítménye erősödhetett.

A felhasználási oldalon a továbbra is kifejezetten dinamikus fogyasztás és a beruházások húzták, míg az áruforgalmi többlet csökkenése fékezte a növekedés ütemét, bár ezt részben ellensúlyozhatta a szolgáltatások külkereskedelmi egyenlegének javulása.

Az év második felében a fogyasztás dinamikája az erősödő bázis miatt kissé lassulhat, de így is meghatározó marad a GDP bővülésében. A beruházások tovább húzzák a növekedést, a várható lakás- és irodaátadási hullám, a felfutó tisztán állami és uniós támogatású beruházások, a jelentős feldolgozóipari, logisztikai, turisztikai és más beruházások hatására.

Az év második felében az ipar teljesítménye számottevően gyorsulhat, részben a tavalyi alacsony bázis, részben új kapacitások üzembe helyezése, valamint új járműipari modellek hazai gyártásának elindulása miatt – fejtette ki a Takarékbank elemzője.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője leszögezte, hogy továbbra is lendületesen növekszik a magyar gazdaság, és legutóbb 2014-ben fordult elő, hogy az első és a második negyedévben is 4 százalék feletti bővülést mutasson a GDP.

Arra is felhívta azonban a figyelmet, hogy bár a nyers adatok némi gyorsulást mutatnak, ebben szerepet játszik a bázishatás is. A múlt év második negyedévében a nyers adatok szerint 3,3 százalékra lassult növekedés az első negyedévben elért 4,3 százalékról, vagyis egy évvel ezelőtt jelentős lassulás következett be. A kiigazított adatok szerint viszont inkább tartja az ütemet a magyar gazdaság, hiszen a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott számok szerint az első negyedévi 4,7 százalékról 4,4 százalékra csökkent a növekedési tempó, negyedéves összevetésben pedig 1,2 százalékosról 0,9 százalékosra.

Németh Dávid szerint látni kell azt is, hogy a gazdasági növekedés elsősorban az uniós forrásoknak köszönhetően került 4 százalék fölé, a magyar gazdaság potenciális növekedési szintje jóval mérsékeltebb, körülbelül 2,5 százalék körüli.

A K&H szakembere úgy véli, hogy a jelenlegi kilátások alapján az idén 4,2 százalék körüli növekedésre lehet számítani, jövőre viszont lassulhat a gazdaság, 3,3 százalékos lehet a bővülés mértéke.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában rámutatott, hogy a magyar GDP második negyedévi növekedése jelentősen felülmúlta a 4,1 százalékos piaci várakozást, bár az előzetes várakozások széles sávban (3,6-4,8 százalék között) ingadoztak. A második negyedéves dinamika ezzel további gyorsulást mutat az első negyedévhez képest is, amire csak kevesen számítottak.

A négy éve nem látott tempójú gazdasági növekedés részleteit a KSH csak a későbbiekben publikálja, emlékeztet az ING Bank elemzője. Véleménye szerint a meglepetést elsősorban a mezőgazdaság vártnál jobb teljesítménye okozhatta, valamint az ipar hozzáadott értéke is jobban nőhetett, mint ahogy azt a termelési adatok sugallták. Erre a jelentős bérnövekedés adhat magyarázatot, ami a kibocsátást nem, de azon belül a hozzáadott érték arányát növeli. A felhasználási oldalon a fogyasztás járulhatott hozzá legnagyobb mértékben a növekedéshez, amit a továbbra is erős bérkiáramlás és magas fogyasztási hajlandóság hajt, de vélhetően a nettó export is pozitív meglepetéssel szolgálhatott.

A friss adatok fényében az ország közel kerülhetett ahhoz, hogy megvalósuljon a kormányzat által várt 4,3 százalékos gazdasági növekedés az idei év egészében. Ezt már az ING Bank elemzői is reálisnak tartják – fűzte hozzá Virovácz Péter.

MTI

Hirdetés