Magyarország lemaradt a drónok üzleti célú hasznosításában

Öt év alatt 20%-os átlagos ütemben növekszik az európai piac, a korai alkalmazók versenyelőnyhöz jutnak

A magyar drónökoszisztéma visszafogott mértékben fejlődött az elmúlt években, ami komoly lemaradást eredményezett – áll a PwC Magyarország elemzésében. Ennek elsődleges oka a specifikus jogi szabályozás hiánya volt, amely 2021-re az európai uniós szabályozás hazai implementációjával megoldódott. A szakértők azonban felhívják a figyelmet: a jelenleg hatályos szabályozás komoly kihívások elé állítja a jogszerűen reptetni vágyó hazai drónpilótákat, ugyanis egyszerre kell figyelemmel lenniük az európai uniós és a nemzeti rendeletekre.

Az elemzés rámutat:

  • Lengyelország – amely a közép-kelet-európai régió élenjárója ezen a területen – az üzletidrónflotta hatszorosára növekedését várja 2023-ig.
  • A technológiai fejlesztések is elősegítik a folyamatot, így például a növekvő akkumulátorkapacitás, nagyobb teherbírás vagy az egyre fejlettebb, mesterséges intelligenciával (MI) is támogatott szoftveres megoldások.
  • A nemzetközi trendekkel összhangban Magyarországon is robbanásszerű növekedés várható az üzleti hasznosításban.
  • 2021-et megelőzően nem volt olyan jogszabály a magyar jogrendszerben, amely kifejezetten drónok biztonságos üzembe helyezésére, használatára, nyilvántartására vonatkozott volna.
  • A jelenleg hatályos szabályozás komoly kihívások elé állítja a jogszerűen reptetni vágyó hazai drónpilótákat, ugyanis egyszerre kell figyelemmel lenniük az európai uniós és a nemzeti rendeletekre.
  • A hazai szabályozás az uniós kötelezettségeknél súlyosabb bürokratikus terheket ró a hazai drónpilótákra.
  • A nemzetközileg kipróbált drónalapú megoldások és a megfelelő európai szintű egységes szabályozási környezet gyors fellendülést hozhat Magyarországon is.

A teljes sajtóanyag itt olvasható, a hivatkozott a Drónok a láthatáron: rendezett jogi környezetben indulhat az üzleti hasznosítás című elemzés pedig a címre kattinva érhető el.

PwC