A jó munkaerő a legfontosabb versenytényező

Már a hazai kis és középvállalatok is kezdik felismerni, hogy a minőségi munkaerő jelentős versenyelőnyt jelent. Ez derül ki a PTE Menedzsment és HR Kutató Központja, valamint a Larskol Tanácsadók közös felméréséből, amelyben 147 főleg hazai tulajdonú cég vett részt.

Már a hazai kis és középvállalatok is kezdik felismerni, hogy a minőségi munkaerő jelentős versenyelőnyt jelent. Ez derül ki a PTE Menedzsment és HR Kutató Központja, valamint a Larskol Tanácsadók közös felméréséből. Öt területi kamara (Budapesti, Békési, Csongrádi, Hevesi és Baranyai) szakmai támogatásával készült felmérésben, amelyben 147 főleg (87%) hazai tulajdonú cég vett részt.

Dr. Poór József a kutatást irányító egyetemi tanár szerint a válaszokból egyértelműen kitűnik, hogy a cégek kiemelkedő jelentőséget tulajdonítanak az emberi erőforrásnak. Így többek között említést érdemlő, hogy a résztvevők közel kétharmada a a személyzet minőségét, tudását komoly versenytényezőként értékelte. A munkaerő minőségi kívánalmát a cégvezetők még a napi működés fedezetéül szolgáló pénzügyi források menedzselésénél, megteremtésénél is nagyobb fontosságúnak tartják, valamint, hogy a munkaerőt a legfőbb versenytényezők közé sorolják.

1. ábra: A legfőbb versenytényezők

A válság szervezeti hatásaival kapcsolatban megállapítást nyert, hogy a válaszadók többségének nem eredményezett az elhúzódó válság szervezeti zsugorodást, 12 %-uk a megváltozott körülmények ellenére növekedni is tudott.

Marjai Boglárka kutató szerint fontos arra is utalni, hogy nem elhanyagolható azok aránya (44%), ahol a válság hatására csökkenteni kellett a foglalkoztatott létszámot.

2. ábra: A válság hatása a szervezeti méretre

A minőségi és mennnyiségi megújúlást viszont nagyban gátolhatja az a tény, hogy a válaszadók pesszimisták árbevétel várakozásaikban. Kétharmaduk vagy csak stagnálást vagy árbevétel zsugorodást prognosztizál az ez évi árbevételében. Nekik vélhetően további intézkedéseket kellett/kell foganatosítaniuk, hogy a cégműködés kockázatait kezelni tudják. A cégek mindössze 6%-ának várakozása tekinthető egyértelműen optimistának.

A válság hatásait csökkentő intézkedésekkel kapcsolatos a cégek első helyen a mindennapi működés költséghatékonyságának javítását és az új piacok feltárását jelölték meg válaszaikban. Természetszerűleg a költségek – akár fájdalmas lépéseken keresztüli – lefaragása lehet a leggyorsabban adható válasz a válság kihívásaira. A válaszadók által a másik ugyanilyen fontosságúnak értékelt tényező a piaci kapcsolatok szélesítése volt, amely már hosszabb távú, stratégiai tervezést is igénylő folyamatok eredőjeként valósítható csak meg. Nem véletlen, hogy a fontossági sorrendben a következő elemek a szervezeti hatékonyság növelése, új termékek bevezetése és a stratégia átdolgozása voltak.

A válaszadók a legkevésbé a létszámcsökkentést, a képzés és tréningek csökkentését és a rugalmas foglalkoztatást tekintették válságkezelő, válságjavító intézkedéseknek.

A legújabb kutatási eredményeink is megerősítik abbéli meggyőződésünket, hogy a válságperiódusból való kiemelkedésnek sincs más útja, mint az emberi erőforrások komplex jellegű fejlesztése. Szervezeti formától, mérettől, tulajdonosi szerkezettől függetlenül, a képességek és azok fejlesztése nélkül nincs felfelé vezető út a növekedésben. A jó, és folyamatos fejlődésre képes munkaerő már nem lehet a multinacionális vállalatok privilégiuma, hazai vállalakozásaink – bennük a kis- és középvállalkozások – jelenlegi és jövőbeli sikereinek titka, ugyanez.

Hirdetés

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..